Schmuck Domonkos

Schmuck Domonkos

Született: 1996. november 17.

Népszerűség: 22 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Még mindig

Még lélegzem, hiába fáj minden pillanat,
Az egész valami beteg álomnak hat.
Nem hittem, hogy itt tartok majd egyszer,
Hogy nem hat úgy, mint egy lúgos vegyszer.

Tovább...

Még itt sincs, de lángol

Napról napra élni épp egy olyan dolog,
Mint eldönteni, ki mitől boldog.
Valakiben van rejtett álom,
Valaki csak azt mondja, "nem találom".

Tovább...

Lélegzetek

Úgy jöttél, mintha terített asztal várna,
Pedig neked már ágy se jut, se párna.

Tovább...

Mit ér?

Mit ér a szó, ha nem talál fület?
Mit ér a szív, ha csak az életért lüktet?
Mit ér a hang, ha nem mondod ki, mit gondolsz?
Mit ér a szeretet, ha magad után régi szerelmeket hurcolsz?

Tovább...

Olvasd soraim, értsd szavaim

Olvasd soraim.
Értsd érzelmeim.
Éljen benned emlékem,
Megtalálom majd helyem.

Tovább...

Tiszta küzdelem

Félre minden hazug, gyáva ember,
Álljon arrébb, ki küzdeni nem mer!
Most egy más fajta harcé a színtér,
Minek végén az élet véget nem ér!

Tovább...

Míg a dal szól

Képzelt gitár kezében feszül,
Mindegy, hogy utcán jár, vagy buszon ül.
Ha zene szól telefonról vagy koncerten,
Előveszi léggitárját, és játssza a dalokat vakon, hűen.

Tovább...

Lökés

Megrészegült álmok közt egy csepp realitás,
Végignézem, ahogy az élet egy árkot ás,
Majd belelök.

Tovább...

Szeretet

Ma egy kicsit minden más,
Más az eszeveszett rohanás.
Ma egy kicsit jobb a világ,
Kevésbé húzza a szegényt az ág.

Tovább...

Karácsony előtt

Ahogy a karácsonyi díszek alatt sétáltam,
Eszembe jutott, a karácsonyt kicsiként mennyire vártam.
Akartam az ajándékot, a hatalmas fát,
Hogy a díszítéssel őrületbe kergessem apát, anyát.

Tovább...

Szokatlan, mégis jó

Halk zörej töri meg a csendet,
Valaki a szobába épp belépett.
Ruháját leveti, és hozzám bújik,
Betakarózott. Este 11. Az idő múlik.

Tovább...

Ez lennék én?

Mirelit hús az asztalon,
Szemben szomszéd fodrász szalon,
Fazonra nyírt jégvirág,
Fagyos, kegyetlen valóság.

Tovább...

Hangolatlan zongora

Óvatosan nyúlj most hozzám, nem vagyok jól,
Ez a dal, mi a fejemben van, kicsit hamiskásan szól.
De csak a hangolatlan zongora miatt
Minden hang hamis, és megborzongatja a falakat.

Tovább...

Fekete-fehér

Sötét éj, mindenhol sötét alak,
Nem bírom, összenyomnak a falak.
Szedj szét! Tépj össze!
Hagyom, hogy világom bedöntse.

Tovább...

A4-es lap

Félhomályos, sötét kép.
Talán csak egy szertefoszlott emlék.
Egy íróasztal zugában rejtőző szívlék.
Egy darab papír, az írásod. Vissza már nem mennék.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ