Sári Tamás

Sári Tamás

Született: 1964. január 2.

Népszerűség: 5 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Don

Fiatal gyermek fotóját nézem,
Egyenruhába feszít kevélyen.
Büszkén hordta azt a ruhát,
Azt hitte, megvédi ezt a hazát.

Tovább...

Zsongító tavasz

Üdítő mámorát érzem,
ha virul a tarka rét,
ahogy széjjelnézek,
és elém tárul eme kép.

Tovább...

Levél

Szerelmes szavakat suttogok, kedves,
Olyan érzésről, amely csak neked szól,
Megmutatja, amit a szívem érez,
Ha rád gondolok, egyfolytában dalol.

Tovább...

Az éj hajnal előtt

Csendes az éjszaka a hajnal előtt,
Még mielőtt a derengés fel nem jő,
Még nem csilingelnek a villamosok,
A levegőben a denevér surrog.

Tovább...

Akácos alatt

Mintha havazna a nyár derekán,
Ahogy a szellő a légbe fújdogál,
A délceg törzsű akácfák alatt
Csendesen sárga szirmok hullnak.

Tovább...

Kis fa

Széttörte a vad, őszi szél
fiatal fa gyenge ágát,
szétzúzta olyan könnyedén,
most ott áll törötten, árván.

Tovább...

Ha meghalnak a vágyak

Milyen szép is lenne az élet veled,
Ha megfoghatnám végre a kezed,
S ölelhetném a karcsú derekad,
De tőlem most is olyan messze vagy.

Tovább...

Természet, s szerelem

Még vágyik a szívem a szerelem után,
Még érzem magamba ifjúság ritmusát,
Még szív dobog eme korhadó testben,
Még sóhaj gyötri, ha nem szeretsz meg.

Tovább...

Évbúcsúm

Újra itt van egy évnek a vége,
Lezárunk egy régi korszakot,
S nyitunk egy új lapot végre,
Hátha lesz tőle egy jobb napom.

Tovább...

Ha hull a hó

Mint millió kis tündér,
lágyan lebben a légben,
kristályok csillannak
kavarogva oly szépen.

Tovább...

Kérdezem a hegedűt

És ha meghallom a hegedű hangját,
A lelkem is vele muzsikál, együtt
Sírok bizony a vonóval, együtt
Szól velem keserű dallama.

Tovább...

Csak erős akarattal

Mily kemény akarat, amit
adott nekem a sors, hisz
kemény még a fej is, ami
viszi tovább az akaratot.

Tovább...

Tisztítótűz

Égj, te tűz, dúlj, tűzvihar,
Perzseld fel, mi szenny maradt,
Emlékét se lássam már,
Maradjon kietlen e táj.

Tovább...

Mégse fázom

Hideg van, dermesztő csend ült a tájra,
Jeges leheletét küldte a november,
Olyan fagyossá váltak a hajnalok,
Mintha már a tél is közel járna.

Tovább...

Én meg nyugszok békén

Van, amit nem értek soha,
A fegyver ropogása mire jó,
Hiszen, ha elsütöd, akkor
Valahol egy életet kiolt.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ