Polgár Olga

Polgár Olga

Született: 1978. május 23.

Népszerűség: 23 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Cseppnyi csoda

Felhő szélén üldögéltek az esőcseppek,
utazásuk közben beszélgetni kezdtek.
Érdeklődtek, ki, honnan került oda,
mert mindegyiknek más volt előtte az otthona.

Tovább...

1728

Mindenhol, mindenben

Látom a tájat,
a fényben az árnyat.
Szárnyal a lélek,
mert nincs mitől féljek.
Megölel a messzeség,
megcsókol föld s az ég.

Tovább...

Csillagporomnak

Álmomban ma nálad jártam,
s egy kincs volt, amit megtaláltam.
Ágyadhoz léptem, és csak néztelek...
Moccanni se mertem, nehogy felébresszelek.

Tovább...

Kamasz kételyek

Édesanyám, segíts nékem!
Mi akarjak lenni?
Tanuljak, vagy az élet
kezdjen felnevelni?

Tovább...

Beteg mese

Ledöntött a lábamról egy baci.
Hapci!
Anyukám, a zsepiket a fiókból kapd ki!
Kaparja torkomat;
én köhögök,
miközben ő rajtam nagyokat röhögött.

Tovább...

Karácsonykor

Mit láttam ma?
Nem is tudom!
Boldogság ült szánon, s osont...
Sejtelmesen bekacsintott minden ház ablakán
vigyázva,
hogy ne rohanjon túlzottan a kicsi szán.

Tovább...

Várj

Ne menj el!
Még taníts meg feledni,
hisz nem tudok tiszta szívből nevetni.

Tovább...

Álmok nélkül

Itt egy újabb álmatlan éjszaka,
mely gondolatok ezreit ontja felém.
A csendet megtöri a kinti csend sóhaja,
mintha nekem súgna:
Itt vagyok, ne félj!

Tovább...

Üzenet az ősznek

Hulló falevelek, harmatos hajnalok,
mondjátok az ősznek: Még mindig itt vagyok!
Bár arcomba vágott hideg lehelete,
s magányos könnyei áztatták testemet,
lelkem forrósága győzött felette.
Szárazra simított az igaz szeretet.

Tovább...

Jelen

Azt hiszitek mind, hogy csodás az élet,
de higgyétek el, a sok ember téved!

Tovább...

Lassan éget...

Lassan éget a kínzó magány!
Karmával tépi szét húsomat,
vérem táplálja a nap alkonyán,
s kacagva nézi harcomat.

Tovább...

Homokszemben boldogság

Szárnyaltunk az álmomban
borús fellegek felett.
Életünk egy vesszejéből
törtünk le egy keveset.

Tovább...

Cinegereggeli

Diófa ágán ült le
a sárgán pompázó cinege.
Pislogva, árván nézi,
hogy lábánál van a csemege.

Tovább...

Kicsit kergén

Azt mondják az emberek:
De bolond vagy, Olga!
Hát te mindig fordítva ülsz
arra a lóra?

Tovább...

Elveszve

Elhittem, mert naiv vagyok.
Szerettem, és mint a vakok,
elképzeltem a színt és a fényt,
majd hangokból fontam reményt.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ