Osel

Népszerűség: 74 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A hitetlen templom

Mi vagyok hát végül? Hisz bennem nincs egyéb,
csak megfakult álmok s pár kopott, régi kép.
Sok egymásra dűlt és rég levetett kereszt,
csak burjánzó romok a vétkeim felett.

Tovább...

Szeder és Tulipán

Talán Te megérted.
Tudom, más senki sem.
Vagy talán Te sem,
hisz tán még én sem értem.

Tovább...

Karácsonyi könyörgés

Most csak szeretni kell,
ha elfogyott a fény,
sötét az éjszaka,
most úgy kell a remény.

Tovább...

Decemberi disztichon

Fázik a fájó lélek az alkonyi vérvörös ágon,
bennem a nyár kalapál, dermed a múlt, ami fáj.
Még ne sirass el e szívtelen átjárt emberi tájon
engem, a koldust, mert senki se tudja, mi vár!

Tovább...

Mikulás, a manóbiztató

Szánkóm alá az volna jó,
ha indulok, már volna hó.
Sok munka vár, időm lejár,
Sok jó gyerek hiába vár.

Tovább...

Talán Te visszahívsz...

Miért nézel ártatlan szemeddel,
és csábítasz csalfa csókkal,
ölelő karoddal, s lágy öleddel,
ígérgető tarka bókkal?

Tovább...

Értelek

Értem én a szót:
a búcsúzót,
a lelkemig hatót,
a véglegest, mit nem lehet,
a tehozzád valót.

Tovább...

A tükör árnyéka

Belenéztem, s láttam a tükörben
mélyedben rejtező, talányos árnyaid,
rég beléd szakadt, néma gondjaid,
melyeket hordozol magaddal a csöndben.

Tovább...

Ima, Hozzád...

Bontsd ki bennem a hűs hajnalokat,
az ébredező, ringató reményt!
Őrizz meg nekem édes álmokat,
mélyen belül az őszinte erényt!
Bontsd ki bennem a hűs hajnalokat!

Tovább...

Őszalkonyi jambusok

Elmúlt a nyár, alkonyra jár
amott az ég alatt,
búsan dalol a szél a fán,
a késő ősz arat.

Tovább...

Sírok és mécsviasz

Ódon sírok közt kísért a nemlétezés,
Itt él szívemben, s kísér az emlékezés.
Hiába suttogok, ha csak a csend felel.
Szememben végül a mécs fénye lobban el.

Tovább...

Mondd meg nekem...!

Mondd meg nekem, én Istenem:
Sótlan vagyok, vagy íztelen?
Csak annyit mondj, kérlek nekem:
Átlátszó vagyok, vagy színtelen?

Tovább...

Bocsánat egy régi percért...!

Még érik a szeder, szívemben a bánat
Édes és savanyú emléke a nyárnak,
De vénül már az ősz, szilaj szelek járnak,
Mióta nem vagy itt, megnőttek az árnyak.

Tovább...

Szeptemberi színező

Takarj be! Itt az ősz, már árnyait hozza,
Színesre festi át a tűnő lét egét.
Hűvös esőivel könnyeinket mossa,
Álmainkat majd az édes emlékezés.

Tovább...

Őszülés

Én már csak én vagyok, nem a tegnap hőse.
Nem leszek már más: a holnap nagy reménye.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ