Orsovszki Tibor

Orsovszki Tibor

Született: 1992. december 3.

Népszerűség: 19 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szentbeszéd a szembeszélben

Egyszer már láttalak,
Felismerlek téged.
Bőszen lengetted zászlajad
Kinn a Kossuth-téren.

Tovább...

43

Ciklikus tánc

A szunnyadó fák horkolása
Ritmikus, halk és ősi.
Mint az örvös varjak károgása,
Ami e dermedt tájat őrzi.

Tovább...

Természetellenes szelekció

Néha úgy érzem,
Hogy önnön cenzúrám foglya vagyok.
Egy steril cellába zárt, jól nevelt sagittarius.
Sarokba dobtam íjamat,
Hogy azt higgyék, a fenevad megjavult.

Tovább...

A kóbor lelkek énekelnek

Kóbor lelkek az utcán,
Feslett farmer, tornacipő,
Fekete pólón fekete banda.
Kezükben egy szál gitár.

Tovább...

Remegteti testem egy érzés

Egy szűnni nem akaró rémkép
Tépi le takaróm rólam
Minden hajnali fénynél.

Tovább...

Láthatatlanul élek

Láthatatlanul élek
Megbújva szűk szobám
Szikár szekrényében.
Asztalom a pillére
Értelmetlen létem
Emésztő betegségének.

Tovább...

Ezernyi csendet törtél meg

Ezernyi titok épít fel.
Halványuló emlékfoszlányok,
Elhidegülő érintések,
Lopott pillantások, szavak.
Kártyavárként dőlnek össze
A rohanó idő huzatjától,
De van, ami megmarad.

Tovább...

Bogarászok

Zöld vándorpoloskaként ízelt lábaimmal
Belekapaszkodom a narancsszín csillár
Lekerekített karimájába.
Ez a tündöklő fényforrás felettébb vonzó,
Fényesebb a tűznél, de kérlek, ne légy ünneprontó!
Mondd, miért kellett a csillárt megrázzad?
Elszálltam.

Tovább...

Tavaszteremtő

A parázsló kályha melegétől
Bódult elmém végre békére lel.
Odakinn pattogott a tajtékzó eső,
Én forró kakaóval kezemben
Néztem bentről homályos szemekkel.

Tovább...

A költészet vonzásában

A költészet vonzásában
Értelmet nyerhet az élet.
Míves szavak zsongásában
Eléd tárul mind, mi ékes.

Tovább...

Maia leple

Emberek az utcán,
Fejüket bakacsin rejti.
Komor menetelésük láttán
Elkalandozom egy gondolatban.

Tovább...

Fókusz

Acélos céloktól meddővé vált életutak
Okoznak dugót minden reggel a léleksztrádán.
Körbenézek, szemem magamfajta után kutat,
De csak kevesen nyerték el Phoebus áldását.

Tovább...

Látókör

Mogyoróbarnára festett utcapad,
Rajta ül egy filozofikus költő.
Mellette szemetes és egy nyírfa áll,
Alatta alakzatba rakott zöld kő.

Tovább...

Cukorkarím

Cukorkarím felsérti nyelvemet.
Émelyítő, geil, habos-babos.
Pillanatig gyújtják fel lelkemet,
S aztán visszatér a szürke, lapos.

Tovább...

Ha volna két életem

Halvány napsugarak melegítik orcám,
De már szalad felém az ősznek zsoldosa.
Ez a nyár is hamar átadta a kormányt,
S ez a vonzerején egy csúfos foltot hagy.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ