Nichi-ya Nikoletta

Született: 1989. június 9.

Népszerűség: 223 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ki kell érdemelned

Tanulj a múltadból, de engedd el,
nem állhatsz meg, haladnod kell.
Előre nézz, még sok feladat vár,
vigyázz, mert az idő gyorsan lejár.

Tovább...

Januári gondolatok

Csend ölel körbe, mintha aludna a világ,
a fákon zúzmara ül, az ablakomban jégvirág.
A gyermeki szívek sok-sok havat remélnek,
de a fellegek nem hoznak, hiába ígérnek.

Tovább...

Boldog új évet!

Közeleg az éjfél, gyorsan fogynak a percek,
a mai események holnapra emlékek lesznek.
Búcsúzz el az óévtől, s köszöntsd az újat,
hidd, hogy szebb lesz, s hoz még újat.

Tovább...

A szeretet ünnepén

A szeretet angyala kopogtat nálad,
engedd be, hogy megáldja házad.

Tovább...

Mosollyal

Mosollyal váltsd meg a világot,
szeresd még azt is, ki hibázott.

Tovább...

Röpke életünk

Úgy rohan az életünk,
Hogy mire észbe kapunk...

Tovább...

E pillanatban

Becsülöm a percet, mikor nem kínoz fájdalom,
mikor nem ül mázsás teher megfáradt vállamon.
Hálát érzek odabent, mikor kegyes hozzám az élet,
mikor nem a rosszat osztja, hanem megadja a szépet.

Tovább...

Ne sajnálj

Ne sajnálj, ha mennem kell,
könnyek nélkül engedj el.

Tovább...

Újra a parkban

Egy kopott padon ülve égbe nyúló fák alatt
a nyüzsgő várost nézem, s megragad e pillanat.
Ismeretlen arcok sétálnak el mellettem,
de végre most béke ül vívódó lelkemben.

Tovább...

Sebzett szív

Mélyen elástam szívemben a szerelem lángját,
mert már évek óta nyögöm az őszinteség árát.
A vérző seb nem gyógyul, de ha egyszer mégis,
a heg örökre megmarad, s újra sír az ég is.

Tovább...

Már nem akarom

Már nem akarom, hogy a nevem történelem legyen,
s nem kell, hogy bárki is rólam példát vegyen.
Csak élni szeretnék békében, boldogan s szabadon,
s életem végéig tartson ez a költői maraton.

Tovább...

Egy új világ küszöbén

A hegyek, s völgyek szótlanul állnak,
de titokban ők is szebb jövőre várnak.
Bár már tudják, egy korszak véget ér,
az idős hölgy csillaga lassan földet ér.

Tovább...

Őszi képek

Megkopott ruháját ölti fel a táj,
a tűzforró nyár már messze jár.

Tovább...

Boldogságra ébredjek

Széttört álmok mezején vezetett utam,
olyan volt az egész, mint egy végső futam.
A szürke égbolt koromfeketévé változott,
éreztem, jobb lesz, hogyha rögtön távozok.

Tovább...

Szerelmünk csak tévedés

Felötlött bennem egy gondolat,
végleg elfeledtem az arcodat.
Már nincs visszaút, nem lehet,
az ördögnek adtad el a lelkedet.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ