Mata Ibolya

Mata Ibolya

Született: 1971. március 9.

Népszerűség: 177 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

A csendem

Van valami a csendben.
Valami megfoghatatlan boldogság,
olykor üres, néma magány. Fájdalmas kín és halál.

Tovább...

3129

Lelkemhez értél

ahogy ajtót nyitottál...
valami furcsa fény lengett körül
talán az ész túlszárnyalt keringője
libbent folyton-folyvást körülötted,
de amikor a szemedbe néztem,
már örvénytánc volt az egész,
elcsukló hangomba beletörtek
e földöntúli villanások, mert...

Tovább...

Lassan elúszik az élet...

Táltos Isten képét festik az égre
a fehér szárnyú irgalmas angyalok,
és az ég bíbor fényének áttetsző vásznán
az Isten könnye legurul.

Tovább...

4238

Szerelmünk újra él

Most itt ülünk egy százéves fa alatt.
Csendben, szótlanul.
Kezemben egy megsárgult falevél
és egy halott rózsa sziromtalanul.

Tovább...

Minden elmúlt

Nem álmodom rólad, és nem vágyom utánad.
A tegnapok csónakjából végleg kiszálltam.

Tovább...

Október vége

Láttam az őszt, ahogy beszélt a levelekkel,
Sárgán hulló, harmatos könnyekkel,
Nyugvó naplementét és szirom-magányt,
Szívemben dalt már az ősz komponált.

Tovább...

Ott maradtam...

Kifosztott oltáron koppan a szó,
és az imában foglalt fohász.
Mégis, méltóságos a csend,
mely uralja egy omladozó,
kis kápolna régi falát.

Tovább...

Egyszer mind elmegyünk

Egyszer mind elmegyünk.
Megkopik ruhánk és jelmezünk,
mert az idő-moly lyukat rág rajta,
és az élet sós könnye is marja.

Tovább...

Ott, ahol a fejfa marad

Zúzmara-fehér moher fonál
foszló csendben ködöt formál
Árnyát bontó hajnal hasad
Ott, ahol a fejfa marad...

Tovább...

Újra itt...

Itt vagyok újra. Hitted volna?
A múlt szakadt ingét taposom.
Meztelen vágyam akarva kutat
egy születendő, új reményt adó
csillagot.

Tovább...

2218

Perc-emlék

Másodpercek végéből
letörnék egy keveset...

Tovább...

Melankolikus énem

Halványsárga leveleket
ringat a szél
melankolikus, bágyadt
reggeleken.

Tovább...

Tövismadár

Ifjúságom olyan gyorsan elszaladt
hátrahagyva teljesítetlen vágyakat.
Álmokat, mely szívemben felszakadt,
és felégette lelkemben a gátakat.

Tovább...

2727

Múlt-jel

Húsomban egy ősi fájdalom sebei égnek.
Szögek, rozsda-múltú bánatos képek.

Tovább...

Nem volt hiábavaló...

Amikor a szívemre tonna súly omlik,
és nehéz lélegzet már minden szó.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ