Major Tamás

Született: 1952. augusztus 1.

Népszerűség: 537 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Csörömpölő...

Hanyag lett világom,
Álom nélküli!
Szólok Nektek...
Távoli lelkek...
Nincs jó lovas, ki megüli.

Tovább...

88170

Kicsim

Csoki legyen, Kicsim, vagy virág,
Csak szólj, lehet az egész világ.
Húzom a mellkasom cipzárját,
Piros "dobogómat" csodálnád.

Tovább...

Holt-Tisza

Méltó buzgalom övezi csónakom,
Lapátom ütemre fröccsen hajnalon.
Utánam fodrozódó csillám-hullám,
Nyugalom lent a mélység, hogyne tudnám.

Tovább...

Rozsdataps...

Mondd nekem, ne csak másnak szólj,
Higgyek vagy sírjak, Te dalolj.
Jó lennék ott, ha tudnám,
Falon árnyék, bús délután.

Tovább...

106229

A Jóság szembe fut...

Vándor lelkem terelgetem,
Eldugom, ha szégyenkezem.
Sorsom őt már megsebezte,
Ne hidd el, hogy kiheverte.

Tovább...

96206

A Narancs Nap mosolya

Suhanó a lélek, fátyol a ruhája,
Emberarcok néznek sóváran utána.
A gyászgödör fala sima emlék nekem,
Homlokomon kezdi a keresztet kezem.

Tovább...

Évet kezdek

Vagyok szolgája a létnek; térdem is,
Már köszönet kevés, szívem érzi is.
Lángok lobognak, melegük alig már,
Fényük halvány, erősebb a holdsugár.

Tovább...

106206

Támasz...

Mikor lesz az, mit szeretne a szív,
A vágy, mit sóvárgunk, messze elhív.
Mikor lesz való, mi a képzelet,
A tett, az érzés, a boldogság mind felett.

Tovább...

Szerelem, szerelem...

Elfekszem szemed szegletén,
Bársonypírt húzok arcodra.
A szempillád rácsa mélyén
Leledzik lelkem ragyogva.

Tovább...

Okulás...

Tudod, ha van miből értéket meríteni,
Szavakkal, tettekkel, mosollyal teríteni.
Tudod, mikor tehetsz a szépség oltárára,
Tekints magadba, mint a munkád jóságára.

Tovább...

97228

Kopogtatok

Libbenek, mint a száraz falevél,
Mint lapos papír, ki tollat remél.
Jönnék én vissza, mert belsőm súgja,
Betűként sorban: ez lelkem útja.

Tovább...

82107

Magamhoz írok... néktek

Könnyem, könnyem, érzelemeső,
Potyognak homályt, vigaszt leső
Szememet bús tükörré tevő
Fátyol, a lélekbe öltöző.

Tovább...

Csak egy napra utazott el...

Hálót dob rám a pók, sarokból,
Ablak, fény, a por remegve száll.
Villany nélküli kamra szívem,
Lelkem gyerek-csinált homokvár.

Tovább...

Perceg a szú...

Nekem most, vagy később,
Mindegy, szólok, ha fáj.
De üvöltök sértőn,
Akkor, ha kell, muszáj.

Tovább...

101193

Egybefonottan

Csak leheltem neved, hisz csend volt,
Ki mer hangosan beszélni most.
Mikor érzés szivárványt rajzol,
Olyan szépet, boltívest, magost.

Tovább...

116234
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ