Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit

Született: 1954. október 23.

Népszerűség: 235 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Sárga levelek...

Sárga levelek fekete zongorán,
szitáló esőcsepp zenét komponál.
Eljátssza az élet utolsó dalát,
érzem a haló virágok illatát.
Múltat temet a csendes emlékező,
avar alatt a remény még éledő.

Tovább...

Tavaszi bűbáj

Napsugár csillan,
ezüst köd illan,
gyöngyharmat csillog,
erdő, rét zsibong.

Tovább...

Örök örvény

Bíborruhában érkeztél,
lángoló szívvel égettél,
és ezer sebből véreztél,
mégis újra reménykedtél.

Tovább...

Az élet csodája

Apró kezét az ég felé tárja,
szemében ragyog igaz hit lángja,
ártatlan lelke boldogságra vár,
reménység egén ő a fénysugár.

Tovább...

Bűvölet

A kövekkel csacsogó hullámok zaja,
part menti fák titkokat suttogó hangja,
vágyakról mesél, sejtelmes gyönyört ígér.

Tovább...

Csak egy paca...

Ni-csak, ni-csak mi történt,
a csoda most megtörtént,
tintafoltból feléled,
hogy csak álom, reméled.

Tovább...

75158

Ne siess idő!

Ne siess, idő, állítsd meg a percet,
itt várnék még - hol álmaim teremnek,
és szívemben még a gyönyör bizserget,
hol az érzelmek, vágyak követelnek.

Tovább...

Születésnapi köszöntő

Azon a csodás februári napon
a sorstól kaptam egy újabb csillagot,
boldogság egy kicsiny fiú képében,
és gyönyörködtem aprócska lényében.

Tovább...

Te csak hívj!

Te csak hívj, ha szomorú vagy,
ha többé élni sincs kedved,
és nevetés ajkadra fagy,
szíved fájdalomtól szenved.

Tovább...

Éji varázs

Csillagok álmát,
angyala táncát
rejti az égbolt,
alszik a félhold.

Tovább...

A mi dalunk

Fülembe dalol a szél egy dallamot,
hallod-e, kedves? - ez a mi kis dalunk.
Lágyan, édesen dúdol egy hajnalon,
valcert jár a tavasz, de mi - siratunk.

Tovább...

Március 15

Vannak napok, melyet nem felejtünk el,
felvillan fénye mindig, mint csodajel,
örökké fénylő csillagként ragyognak,
új reményt adva születő napoknak.

Tovább...

Mikor bánt a szó

Mennyire tud fájni a szó,
éget, a lelkedbe hatol,
éles tőrként szívedbe döf,
az érzett gyötrelem megöl,
nincs gyógyír, a füledbe cseng,
érzed, örökre megsebzett.

Tovább...

Egy kicsit másképpen...

A férfiak szeretik nagyon e napot,
örömmel üdvözlik ők is a nőnapot,
koccintanak sűrűn az egészségünkre,
csak köszöntenek - hozzák fel védelmükre.

Tovább...

Utolsót dobban...

Jönnek,
egyre csak
jönnek
- fekete árnyak...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ