Kristófné Vidók Margit

Kristófné Vidók Margit

Született: 1954. október 23.

Népszerűség: 197 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Alkonyat

Karmazsin ruháját ölti az alkony,
a lemenő nap még visszapillantott,
remegő páraként száll fel a sóhaj,
betakar az éj puha takaróval.

Tovább...

Rendhagyó Valentin-nap

Elmondanám neked újra meg újra
reszkető hangon, csakis neked súgva,
szívemben tiéd az örök szerelem,
jéghideg fejfádra is ezt lehelem.

Tovább...

Ébredő természet

Az utolsó szó jogán
talán én is szólhatok,
dohog a tél mogorván,
- hallok égi szólamot.

Tovább...

Még mesél a múlt...

A múlt árnyékai hozzám tapadnak, égetnek,
elfutni szeretnék, de egyre csak érkeznek,
emlékek erdeje néhol még ködfoltos,
fakult selyempárától itt-ott rozsdafoltos.

Tovább...

Téli pillanat

Kergetőző, szikrázó hópelyhek
fenyő ágain, mint ezüstselymek,
puhán, lágyan ölelve át a fát,
angyali sóhaj kíséri a csodát,
üvegablak veri vissza fényét,
láttatja a tél festői ékét.

Tovább...

Lélekvesztő

Bánat sóhaja, vitorlám szele,
sós könnyeim hullámzó tengere,
vízfodor taraján csillanó fény,
hánykódó hajó, veszélyes örvény.

Tovább...

Egy kis árva emlékképei

Játszóterem a fagyos, fekete föld,
ujjaimon végigcsorgó fájdalom,
jeges rémület szorítja torkomat,
a beszáradt sebeket tapogatom.

Tovább...

67140

Az én utam

Utak, vonalak, hol egyenes, hol görbe,
semmiből hirtelen a látómezőbe
keresztezve egymást, titokzatoskodó,
semmibe vesző, és egyre hosszabbodó.

Tovább...

56110

Ébredő érzékek

Csillagkárpitos éjvarázs,
holdfény, ezüstös ragyogás,
kacagó széllel szárnyalás,
halkan suttogott vallomás.

Tovább...

59108

Magány

Régi társam a magány,
szorosan karjába zár,
elmenekült a mosoly...

Tovább...

5569

Napi csodák

Csillagok táncát,
angyalok dalát
elhozza hozzád
hegycsúcsok ormán
aranyló sugár,
a megtisztulás.

Tovább...

Az ünnep percei

Káprázatos fényben tündöklő égbolt,
csillagokkal átszőtt, éjsötét bársony,
ezüst sugarát szórja szét a félhold,
hófödte csúcsokon is végigtáncol.

Tovább...

Lassuló idő

Ráncokat karcolt a szél arcomon,
kíváncsi napsugár kúszik simogatva
szemem időárkait csodás alkonyon.

Tovább...

Téli mese

Van, aki látta,
esküszik rája,
rénszarvas húzta,
csengettyű rajta.

Tovább...

Fájó szerelem

Fáj minden csókod, mit adsz nekem,
éget a pillantásod, mit nekem küld szemed.
Nem kértem tőled soha, hogy szeress,
de ne fossz meg a hittől, hogy élni érdemes.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ