Komróczki Zoltán

Született: 1954. március 3.

Népszerűség: 183 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Istenítélet

Valamikor lent, a földön élet teremtődött.
Kétneművé vált a világ, ellentétek lettek.
Vakarta a fejét az Úr, mert így nem fejlődött!
Az önzés és kivagyiság folyton testet öltött!
Állandóan civakodtak asszony és az ember,
kitalálta furfangosan, mert így tovább nem kell.

Tovább...

Édes kettesben

Azt a magányt vágyom,
melyben ketten vagyunk,
elűzi, oldozza
vélt keserűségünk.

Tovább...

Karácsonytájt

Karácsonytájt különösen érzékeny az ember,
Kamrája sok finomsággal, portékával megtelt.
Asztalon gőzöl az étel, gazda éppen merít,
Megáll kezében a kanál, ablakon kitekint.

Tovább...

December

Adj nyugalmat éjjel, hozz rám édes álmot,
Szél hátán zörögjön gyűrött, fáradt testem.
Ködös szürkületbe csókolj üde schármot,
Mitől ágrólszakadt elsárgulttá lettem.

Tovább...

Tanmese a horgászatról

Horgász ül némán, mozdulatlan,
bal kezével szatyrában matat.
Cigarettát húz elő éppen,
gyufát gyújt, szikra lobban szépen,
eldobja, körmére ne égjen,
kapásjelző koppan, felszalad!

Tovább...

Óda a mosolyról

Szeretem a mosolyodban megcsillanó lelked fényét,
olyan, mint mikor a sugár csókolgatja égbolt szélét.
Megcsodálom hajad selymét acélkékes keretében,
akár éjnek békességét ébensötét feketében.

Tovább...

A kék szemű őz és az angyal története

Szomorúan nézett, erdő felé fordult,
sóhajtott egy mélyet, csaknem könnye csordult.
Majd elindult lassan, akácosnak tartott,
nesztelenül osont, ott hagyta a partot.

Tovább...

Októberi Napbúcsúztató

Lámpása a lélek, távolba világol,
rideg sötétségben szeretetszikrát szór.
Millió fénypontja szentjánosbogárként
csendes áhítatban suttogott imát vél.

Tovább...

Féltés

Legszívesebben odaültetnélek
lelkemnek mélyére... magányos zugába,
testemmel fedném zajos külvilágot,
összeszedném gyöngyként könnyeid, ha fájna.

Tovább...

Őszi természet szimfónia

Nyárba fordul az őszelő,
lombtengerből szökik a zöld,
üstökében arannyal szőtt
tincsekkel mereng a föld.

Tovább...

Az utolsó románc

Reméled még mindig, s izgatottan várod,
édes titokködből eléd lépő párod.
Kitárt karjaiddal magadhoz ölelve,
finom selymességgel hozzád simul keble.

Tovább...

Az öreg karbantartó lakatosmester

"Ne légy szeles.
Bár a munkádon más keres -
dolgozni csak pontosan, szépen,
ahogy a csillag megy az égen,
úgy érdemes."

Tovább...

Május első vasárnapján

Ma még ölelheted? Szeresd, csókold, imádd!
Simítsd eres kezét, kérdezd ` - Anyám, mi bánt?
Hímes csipkés kendőt illessz homlokára.
Mosolyogj... ha tudsz még... mutass a naptárra.

Tovább...

Benső bíró

Fakalapács koppan, a pulpitus reccsen.
Mintha reá néznék csendben átellenben.
Visszanéz hidegen, a csontomig átjár,
- Ismerlek, halld meg hát, mi az, ami rád vár!
Szólítalak, figyelj, ezt csupán te hallod!
Kérdezlek, válaszolj, én hallom a hangod.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ