Kerecsényi Éva

Kerecsényi Éva

Született: 1964. május 26.

Népszerűség: 199 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kopog a tél szeme

Kopog a tél szeme, éhezik és fázik,
fogytán az ereje, kimerültnek látszik,
roskadtan rogy össze, szava is elakad,
jeges északi szél előle elszalad.

Tovább...

Kígyózó álom

Kúszik, mászik egy érzés,
mint kígyó tekergőzik,
méregfogát mutatja,
sziszegve belém bújik.

Tovább...

69137

Ugye, érted

Emlékszem, ahogy ott ültél és meséltél,
emlékszel, ahogy ott ültünk és meséltünk,
lélegzet-fojtva a másikat kerestük,
úgy vágyva az érintést egymást becéztük.

Tovább...

Tedd a kezed...

Tedd a kezed a szívemre,
hallgasd, hogy érted dobban,
kezemet teszem szívedre,
érzem, hogy lángra lobban,
nézz a szemembe, lássalak,
tükröd szeretnék lenni,
szemedbe nézek, s általad
tudnék szállni, lebegni...

Tovább...

Didergő lélek

Dermesztő, didergős januári reggel
kabátom béleli jeges lehelettel,
lesütött szemekkel kullog a pillanat,
talán titkot sejt a fagyott avar alatt.

Tovább...

V á r l a k

Vánszorgó órák, kullogó percek,
Ármányból szövi hálóját az éj,
Recseg, ropog sok gondolat bennem,
Legyen már reggel, és jöjjön a fény,
Alszom, de ébren, zsibbaszt az álom,
Karom remeg, megállni vágy szívem...

Tovább...

Hópihetánc

Tél szele tombol, tépi a tájat,
sírnak a fák, és jajgat az ég,
sziszegve száguld, rázza az ágat,
faggyal fenyeget, itt lesz ma még.

Tovább...

Erőnek erejével

Eszeddel tudod, szíveddel érzed,
mondanád, de minden szó bennreked,
harcát vívja gyávaság, bátorság,
tét komoly, a játék nem egyre megy.

Tovább...

8388

Kedv(es) vers

Felébredt a kedvem, szemét dörzsölgeti,
álmosan, kócosan a plafont kémleli,
nagyokat nyújtózik, kicsit tétovázik,
legjobb, hogyha rögvest jól belakomázik.

Tovább...

Lepattanó nyilak

Sír, süvít jajongva a morcos, téli szél,
hideg, hűvös szellő a bánatról regél,
kövér esőcseppek hangosan kopognak,
akárcsak mondatok, mily mély nyomot hagynak.

Tovább...

Újévi s-óhaj

Búcsúzik az óév, mint megfáradt vándor,
batyujában könnyek, fájó csalódások,
vigye csak magával, s temesse örökre,
készüljünk jóra, új életre, örömre.

Tovább...

Végtelen vonatozás

Kattognak a kerekek, vonatom száguld,
sorra suhannak a fák, hátra se néznek,
villódzó színek szinte eggyé mosódnak,
tájjal együtt a csodák homályba vésznek.

Tovább...

67126

Gyertyamese

Kezdi csak egyedül, pislákolva, félve,
karcsún felívelve gyönyörű zenére,
felizzik pirosan, lelke lángra lobban,
érezni melegét, szíve nagyot dobban.

Tovább...

Suttogás

Csak úgy magamban, halkan suttogom,
legyen meghitt, boldog karácsonyom,
legyen velem, kinek bánt hiánya,
kitől a búcsú oly nagyon fájna,
ajándék nem kell, minek a hűhó,
ölelj és szeress, olyan őrült jó,
üljünk csak csendben, bújj ide hozzám,
mosolyogj, kedves, ne légy szomorkás...

Tovább...

Ébred a lélek

Szunnyad az égbolt, szél citerázik,
alszik a Hold is, csillag se látszik,
pók ringatózik fenn a sarokban,
álmait szövi csendben, nyugodtan.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ