Jószay Magdolna

Jószay Magdolna

Született: 1956. szeptember 12.

Népszerűség: 91 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Ha szól majd a "nyitnikék"

Pihekönnyű szárnyakon
libben majd a tavasz,
most még nehéz hinni,
és tudjuk, elég ravasz!

Tovább...

Szivárványkorona

Nyár volt, gyönyörű,
a ligetben sétáltunk,
mikor langyos haraggal,
csápolva-incselkedve
ránk zúdult a zápor.

Tovább...

Vak sóhaj

Olykor félek, mikor
szemem világa becsap,
mert nem a valót látom,
csak szilánkos, vakító pontokat,
melyek olykor még
meg is kettőződnek...

Tovább...

Ahogy ébredni kell...

Hajnal.
Már kifelé mászom az álomvilágból.
Csönd.
Apró zajok már szűrődnek a házból.

Tovább...

1115

Januári varázs

Szemem világát szinte elvesztem,
úgy vakítja a milliárd
sziporkázó kristály,
pár óra alatt alkotott
remekművet a január
ablakomra... így csak
a másik oldalon nyűgözhet le
a békésen szendergő, habfehér táj.

Tovább...

Fagyos álom

Hosszú még a tél,
ritka, mint fehér holló,
ez most valódi...
Rég volt ily metszőn fagyos,
áldott a kandalló most.

Tovább...

Valóm

Nem tudok elvonatkoztatni
attól, mi fizikai lényem,
miből lettünk, mivé válunk,
s közben hányféle sejtelem,
sokféle titok, rejtelem -
mely nem más, mint leküzdendő
elem, vagy talán sorsszerű félelem
él vagy hal-e bennem...

Tovább...

Juthasson jó szó

Amikor csendben roppan a finom hó,
Némán, tisztán, hisz` ural a tél,
Gyönyörű minden, az élet csak porszem,
Az emberi szív szebb létet remél.

Tovább...

Míg hazavárnak

Anyám, idejönni, nálad itthon lenni,
Nincsen jobb hely karácsony ünnepén,
Gyermek vagyok én ugyanúgy, mint bárki,
Akinek - hála érte - édesanyja él...

Tovább...

Angyalhaj

Akkoriban nem voltak zenélő díszek,
Nem volt ezerféle szaloncukor,
Gyakorta csak alma, dió, mogyoró,
Ami fánkat díszítette olykor.

Tovább...

Ember és végzet

A hold fénye rejtelmesen simít át
nehéz szorongástól terhelt arcokon,
sejtelmes az éj, itt-ott sziporkázva
csillannak kis pontok az égbolton.

Tovább...

99

Nyilvántartva

Már annyi helyen nyilvántartanak,
hogy alig hiszem...
pár éve még ennyiféle helyen
nem szerepeltem...

Tovább...

Büszkeség és alázat

Lelkem néha szelíd, mint a galamb,
képzetem a mindent megbocsátás,
de néha előjön a lázadó, szilaj sas,
a harcos büszkeség, s a méltatlansággal...

Tovább...

Fontossági sorrend

Idillikus kép most ez
a végtelen bizalom,
szeretni és szeretve lenni,
kendőzetlen nyugalom...

Tovább...

Álomkastély

Mint egy álom, csillog-villog, cseng és bong,
kacsalábon forog, mint látomás, a kastély,
sziporkázik tornya a cukorsüvegű hegy tetején,
ködbe burkolózik, mint maga a remény...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ