I. P. Steve

I. P. Steve

Született: 1950. augusztus 17.

Népszerűség: 96 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Talpon maradva

Hétköznapod útjait taposod,
és benned a félelem meghonol.
Nincs megállás, menni, menni tovább,
mert anélkül a holnap oly sovány.

Tovább...

Virág helyett

Mint a virágot, ápolnod kell,
s akkor sokáig tarthatod meg.
Egy ajándékcsokor tisztelet,
nyíljon benne igaz szeretet!

Tovább...

2433

Köszöntő nőnapon

A rajongott hölgyek évi egy napján,
most titeket köszöntelek igazán,
kedves lánykák, szép, fiatal menyecskék,
csodás asszonyok, sok drága feleség
és hogy ki ne hagyjam népes táborát,
kicsit szőkék, de közkedvelt okoskák,
a drága anyák, húgok és nővérek,
a szeretett nagymamik, a Tündérek...

Tovább...

2245

Körforgás

Szemed tengerében csituló hullámok,
mégis keserű neked a lét, úgy látod.
El nem ért cél, miért sok-sok évet küzdtél,
mihez féltőn dédelgetett reményt fűztél.

Tovább...

Borúra derű

A pihe-puha paplanfelhők mögött
a felkelő Nap szemébe könny szökött,
fodros szélű párnák itt-ott libegnek,
majd híznak hatalmassá, fellegeknek.
Szomorú az ég esőt váró képe,
de szivárvány lesz a díszítő éke.

Tovább...

Csupa kérdés

Mi csillog a szép szemedben,
mikor súgom, hogy szeretlek?
Mi ver hevesen szívedben,
mikor magamhoz ölellek?

Tovább...

Szeress a jelenben!

Szerelmes szívemmel néha arra vágyom,
hogy az érzelmem is viszonzást találjon.

Tovább...

Fohász, már odaát

A furulya keserű hangja tovább száll,
a dala, a komor és néma gitár már.

Tovább...

2543

Kósza álmok

Vitte tova a rohanás,
hiszen mindig a holnap várt,
nem volt idő élni álmot,
eltévedt így mind, s elszállott.

Tovább...

Neked is

Te vagy a barát, ki kezed nyújtod,
mikor összetörten földre hullok,
amikor megbántódva elbújok,
felállni segítségeddel tudok.

Tovább...

Patak partján

Eldobott múlt csobbanása tört meg egy képet,
rajzolta karikának a végtelenséget,
apróka buborékok úsztak szerteszéjjel,
majd semmivé váltak a könnyek tengerében.

Tovább...

Valahol megpihenve

Előttünk mentek, s nem tudjuk merre,
lépteik nyoma örökre veszve.
Könnyek mosták le a múlt képeit,
fényezték még szebbé emlékeit.
A fájdalomnak néha vége nincs.

Tovább...

Október akkor

Csupán hat évesen
egy vidéki életben,
a világról mit sem tudtam.
Esténként már korán aludtam
a petróleumlámpát elfújva.

Tovább...

Nincs feledés

A valahol elveszett tegnapok hangja sír,
keserű dallama a régmúltba visszahív.
Üres az álmatlan éj minden kongó perce,
szürkeség lepi, mint ahogy hamu és pernye,
kialudt tűz után fedi a parázs fészkét,
míg el nem üszkösíti fekete emlékét.

Tovább...

2438

A csend virágzása

Egyszer lesz majd nesztelen mosolyszüret,
a megértés hoz új hajtást és rügyet,
s a békesség bimbója is nyílni fog.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ