Horváth Piroska

Horváth Piroska

Született: 1971. március 24.

Népszerűség: 414 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Szárnyakat öltök magamra...

Szárnyat öltenék magamra,
figyeljetek már szavamra,
hangsúlyomra, a neszekre,
romlatlan, tiszta jelekre

Tovább...

Főnix parazsa

Balzsamos éjszakák, halhatatlan nyarak,
opál rózsakvarcok - örök reményeink,
évekig mosta és fényezte a patak,
messzire ragyognak tiszta erényeink

Tovább...

Tavaszi színkavalkád

Gyönggyé változtak az áttetsző könnycseppek,
remény-zöld jövő az azúrkék szempárban,
bodros felhők felett perdülnek a percek,
tarka lampionok - mindig erre vágytam

Tovább...

Kikeletre várok...

Suttogásra várok, langyos leheletre,
kikeletfátyolba libbenő csodára,
cserebogártáncra, ízes, könnyed estre,
hangos zümmögésre, mézes, fodros fákra

Tovább...

Nő a tükörben...

Üde ifjúságom lenge rongyaiban
tovatűnt sebtében - ezüstös álmaim
rózsa-hajnalokkal bezárt tornyaiban
pihennek édesen megnyugvás vállain

Tovább...

Csillagszemű

Harmatkönnycsepp csillan szelíd, tiszta arcán,
eufóriától kacsint vissza aztán,
szerelemglórián sejlik ragyogása,
majd felsír édesen, hallik gagyogása

Tovább...

karácsony után...

ezüstös üstökén dereng a napsugár -
foszforeszkál, ragyog,
csillámló felleg közt inal a jégfutár,
elreppenő dalok...

Tovább...

Ripacs

Megjátssza szerepét - nagy színpad az élet,
puccos jelmez alatt mímeli a szépet,
irigy-sárga arca barázdái között
dacverejték csillan hamis szeme fölött

Tovább...

Nemzet-fonat

Magyarság könnye a hajnali, friss harmat,
verejtékcseppekből pompás termés sarjad,
aranyló kalászok suhannak, táncolnak,
vér-pipacs alkonyok hevülnek, lángolnak

Tovább...

Csipkés lelkem csodájában

nem tündököl a szépségem
szürke-létem észrevétlen
rojtos csipke finom lelkem
engedem hogy lágyan lengjen

Tovább...

4245

Varázstalan-gömbök

Műszeretet lóg a nagyvilág ágain,
a fénytelen-gömbök torzult tükörképén,
kegyvesztett remények viskóknak árnyain
inalnak - keserves sorstalanság szélén

Tovább...

Szalmamackó meséje

Nyártól csentem
szalma-testem,
ég-szín gomb lett
a szemem

Tovább...

Asszonyod vagyok...

Bohém ifjúságom egykor elvesztettem,
nagy-hatalmú eskü pecsételte szavam,
neked köszönhetem bájos asszony-felem,
senki voltam egykor, veled vagyok magam

Tovább...

Szóvirágzás

tinta-földből
előtörtem
dédelgettem
magamat

Tovább...

Amikor még...

Emlékszel? Amikor még tudtál játszani
önfeledten,
amikor nem akartál másnak látszani,
más szerepben...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ