Hámori István

Népszerűség: 11 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Mikor karácsonyra készülsz

Mikor karácsonyra készülsz otthonodban,
arra is gondolj, kinek már nincs otthona,
aki csak az utcán él már étlen-szomjan,
elhagyatva nincs neki más csak nyomora.

Tovább...

Fekete karácsony

Karácsony jön, karácsony jön,
fények mind kigyúlnak,
ünneplő utcákra most emberek
gyanútlan indulnak,
fehér gyertyaláng,
fehér gyertyaláng, szeretetnek
jövetelére vár a világ.

Tovább...

Karácsonyi üvegcserepek

Mint egy nagyon színes üveggömb,
képzetemben olyan volt az nekem,
gyermekkorban a karácsony-öröm,
benne ragyogott fényben a szeretet.

Tovább...

Félem az időt

Már félem az időt,
mi sötéten tódul a szobaablakon,
kiszorítja a maradék fény tónusát,
mint kisgyermekként az árnyakon
szorongva vártam az idő múlását,
és féltem magamban várakozón.

Tovább...

Őszi falevelek

Borússá lettek már nappalok,
a nap felhők mögé bujdosott,
sötét felhőkből eső harmatoz,
vízfátyol-takaró a sétányokon.

Tovább...

In memoriam `56

Emlékük maradjon nekünk dicsőségben,
emlékezés gyertyája értük mindig égjen,
a feledés átkos világát tartsd tőlünk távol,
szenvedésük árán nyertünk szabadságot!
Emlékük legyen örökségük!

Tovább...

A Bálvány

Ott
állt a Bálvány,
talapzata volt márvány,
ő maga telj bronzba öntve,
időtlen időknek állván örökbe.

Tovább...

Október 23

Gyertek most velünk, pesti srácok,
munkások, diákok, jöjjetek velünk,
már itt vannak mind, ők is Budáról,
és most együtt dobban a szívünk.

Tovább...

Tékozló világ

Sötét füst gomolyog az egykori kék égen,
szürkébe borult táj mered nap reggelében,
energiafaló gyárak ontják méreg-gázaikat,
szmog levegője terjeng városok utcáiban.
Tékozló világ, van még idő megbocsátásra!

Tovább...

Öregek

Ők már csak lassan bandukolnak,
segítőtárs botjukra támaszkodva
fáradtan lépkednek, elgörnyedten,
csak leülni várnak minden időben,
várnak tereken, várnak a vonaton,
helyet várnak buszon, villamoson.

Tovább...

A fából készült vaskarika

Mikor a régi korban demokráciát
görögök még kitalálták,
a hatalmat mégis a nép kezébe
kell adni, úgy gondolták.

Tovább...

A meg sem született

Igazság,
csak egy szép szó a világnak,
mit csak betett szótárába
magának,
hogy szebb lehessen
a sok csúnya,
és ne csak azt keressük,
ami durva.

Tovább...

Egy letűnő korszak peremén

Egy letűnő korszak peremén élünk,
melyben már kihalt az emberi szív,
kihalt, mit a szép zene adott nékünk,
mit egykor még szerző zenének írt,
és helyébe jött a harmóniák helyéül
zörejek, hangok érthetetlen káosza,
hol nem maradhat más számunkra,
mint elszállt idők dallamait hallatni...

Tovább...

A tavasz érkezése

A tavasz már kopog az idő kapuján,
mégis, mintha ezt ő mégsem tudná,
tétován vissza-visszatekint sandán,
elhagyott tél-birodalmának ablakán.

Tovább...

Kitaszítottak

Aluljárók rejtett, sötét zugaiban, lépcsőiben,
ők ott kuporognak csapzottan, görnyedten,
koldusok alamizsnát könyörögve zavartan,
az otthonból kiszorított piszkos hajléktalan,
a terükből is elveszett, életből kitaszítottak.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ