|
Kategóriák
|
Gajdó Zoltán versei(Adatlap)
|  | | |
Álmomban láttalak Láttalak álmomban,
És nem volt köztünk semmi,
Mi elválasztott volna.
| | |
| | | |
| | Csak egy ember vagyok Nem vagyok más,
Csak egy ember
Hibákkal és tévedésekkel.
| | |
| | | |
A szó és a tett S többet számít a szó,
A tettnél az ígéret,
Olyan, mint a takaró –
Eltakarja az éned.
| | |
| | | |
Dalból vers - hív a messzeség Hív a messzeség…
Nem tudom, hogy hol jársz.
Hidd el veszteség,
És számolom az órát,
Míg távol vagy tőlem –
Hát kérlek, hogy jöjj el!
Hív a messzeség, hogy vársz reám.
| | |
| | | |
Mikor szeret az ember? Mikor szeret az ember?
Ha enged, ha menned kell?
Vagy ha visszatart, hogy ne menj,
Az számít szeretetnek?
| | |
| | | |
Elcsépelt szavak Elcsépelt szavakat keresek
Azért, hogy Téged lefesthesselek
Illatos, kedves rózsaszálam.
| | |
| | | |
Kedves teáskannában főtt Teám – avagy mivé lett a régi bordal… Jó látni, mikor a fémszobádból
Előbukkansz, és lassan lefolysz
Poharamba te édes nedű.
| | |
| | | |
Tudnálak szeretni Tudnálak szeretni,
Ha engednéd nekem,
S örülnék mindennap,
Mert szeretnék veled lenni
És repes a szívem.
Mikor téged látlak.
| | |
| | | |
Nem bírom Nem bírom, hogy nem bírsz jót gondolni rólam,
Nem bírom, hogy félreérted minden egyes szavam.
| | |
| | | |
Más ember lettél... Más ember lettél,
Mint voltál azelőtt,
Nem látok arcodon
Most már én örömöt.
| | |
| | |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|
Kedvenc
Vágyakozás
Előző oldal
Kövess minket