Ferencz J. Roland

Született: 1999. június 30.

Népszerűség: 8 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Újságpapírok és gondolatok

Mert az újságpapírok recsegése
Valamiért megnyugtatóbb, mint az éjjeli csend.

Tovább...

Életszínház

Egy álom volt a világ fénye,
Mely felkacsintott, haldokló csillag
Lett belőle, s most követem az esti horizontot.
Mert a világ nem kegyetlen, s az élet maga a csoda,
Élő színház, mely sokszor komédia vagy tragédia.

Tovább...

A változás

A lila foltok lassan feloldódnak az esővízben,
És felhővatelines lesz az ég kékje.

Tovább...

A béke ellenpólusa

Angyalvászon szavak alkonyképe,
Kísérteties rémkezek...

Tovább...

Szívroham

Kőoszlopok néma sorai közt
Fel-fel villámló szikrafényfolyam.

Tovább...

Gondolatajtók

Néma szavak ócska ígérete,
Álmatlan éjszakák, fák sora.

Tovább...

Déjá Vu

Mint az álmok, amelyeknek
Suhanása utolérhetetlen,
És jelentésük értelmezhetetlen,
Úgy hagytuk el mi is az állomást.

Tovább...

Érzelemáttűnések

A kéken csillogó mosoly megszűnt dobogni,
Valami más görbült fel helyette,
Ami még ridegebb és még fájdalmasabb.
Az őszinteség vonalai méltatlankodnak nevetve.

Tovább...

Kanada

"A napnyugtával átszőtt éjszakába bámulok"
Mondta néhanapján, mikor az ablak előtt állva
Gondolkozott, s várt egy kardpengével átszőtt, ócska ideálra.
"Miért?" kérdeztem magamtól értetlenkedve,
Gondolataim kényszerzubbonyként tekeredtek értetlenkedő emlékemre.

Tovább...

Világelmélet

Pokol s égi világ,
Omladozó teátrum.
Élet s haláljátszma,
Fénytől repdeső, vak vásznon.

Tovább...

La guerre

Ha hallod a Földnek
heves szívdobbanását,
melyet lőfalak mögül ágyukkal üzen,
eszedbe jutnak a régi képek s hangok,
melyek máig virítanak
lelked színeiben.

Tovább...

Aranyketrec

Mikor csak a hideg hó hullása,
S a meghitt szemek könnyes pillantása
Marad a szép, nosztalgikus emlék,
Mikor inkább sétálnék, vagy holdat nézni mennék.

Tovább...

A karácsony dala

Dal szól kint az éjszakában a fagyos utca köntösén,
Ének zendül, s hangszer pendül Megváltónk szent ünnepén,
Templomokban olvadozva viasz csepeg csendesen,
Kis házakban csengő csendül áldottan s szép kecsesen.

Tovább...

Hófödte gondolatok

Várom az éjt, a sötét semmiséget,
Hogy két karjába zárva teremtsen egy új öröklétet,
Ahol csak a puszta fák éji suttogása,
S a hideg hó meghitt ropogása
Nélkülözi a beszéd csendjét.
Most egy új világ Ura szólít,
- Halál, jöjj, mert én a tied lennék.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ