Ézsiás Zsófia

Született: 2002. november 30.

Népszerűség: 36 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Elengedem

Még mindig hallom a hangod,
mi álomba ringatott,
a szívemig hatolt,
de nálam immár nem hagyod.

Tovább...

Valentin-napi kívánság

Nincs szükségem ajándékra,
se csokira, se játékra,
míg itt vagy mellettem.

Tovább...

Hazudj...

Nem akarom hallani az igazat,
nem akarom hallani a valót.
Ne szólj, vagy állíts hamisakat,
úgysincs vesztenivalód.

Tovább...

Egyedül

Miért legyek, ha veled nem lehetek?
Egyedül, magányban, téged keresve,
az emlékekben, a semmiben elveszve,
sírva kínban, rád várva,
nyelvet öltök a világra.

Tovább...

Az ember

Összetörve, összeverve,
a földön heverve,
örömöt keresve,
önmagát feledve,
élve-élettelenül,
üresen belül,
érzelmekkel vagy zsibbadtan,
ésszel avagy hibbantan...

Tovább...

Fáj még

Fáj még az emlék, el nem enged,
csak hallgatom magam körül a csendet,
minden néma, de bennem még harsog
a kedves, idős arcod.

Tovább...

Hagyd, hogy megtaláljalak

Szemeidbe nézve ezer titok sejlik fel bennem,
mit soha meg nem tudhatok.
Hajtsd reám bús fejed csendben,
majd némán kutatok.

Tovább...

Még szorítom a kezed

Könnyek patakoznak a szememből, s a tiédből is,
beszélsz, de én nem figyelek, nem tudok, csak könnyezem.
Beszélsz, a halál köde nem borítja még elméd.
Nem engedem a kezed a kezeimből,
e két kéz el nem hagy,
óvlak addig, amíg elmégy.

Tovább...

1016

Hullámos ábránd

Egy párként egy kalitkába zárva,
az új életre s a szabadságra várva
tengetitek napjaitok.

Tovább...

Karácsonykor magányosan

Végre kigyúltak a fények,
harangok kondulnak, csengettyűk szólnak,
eljött a legszebb napja a télnek,
s az utcai lámpák enyésző fényköröket szórnak.

Tovább...

Elveszett karácsony

Karácsonykor jönnek a nagy, bölcs emberek:
"Szeressünk mindent és mindenkit!"
Pedig csak ki kéne néznünk a világba,
s látnánk, mi van odakint.

Tovább...

Karácsonyi kívánság

Hagyd, hogy teljesüljön kívánságom,
hiszen nekem úgysincs másom...

Tovább...

Melankólia

Ülök a semmibe lógatott lábbal,
és meredek üveges tekintettel
a semmibe.
Hiába törnék ki heves lázzal,
börtönöm fala nem enged
vigaszt találnom senkiben.

Tovább...

Ne várj...

Az ősz utolsó szellőjét feléd küldöm,
hogy megcirógasson, válladra üljön.
Súgjon füledbe szépet, kedveset,
mert én veled már nem lehetek.

Tovább...

Sosem érdekelt

Sosem kérdted: én mit érzek,
hogy nélküled vagy veled élek,
sosem érdekelt, hogy mit várok,
s most talán már mindent bánok.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ