Czető László

Született: 1984. július 25.

Népszerűség: 19 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Újévi Kívánság

Eljött hát hozzánk, itt van már a január,
Fagyot hozott nekünk, didereg a naptár.

Tovább...

Boldog Karácsonyt, Apa

Hosszú idő telt el, mióta nem vagy már velünk,
Hogy nem mondod viccesen keresztnevünk.
S mikoron eljő minden évben ezen ünnep,
Áztató könnyekkel töltöd meg szemeinket.

Tovább...

Karácsonyi angyal

Mindig tudtam, hogy létezik,
Hogy szárnyai alatt vagyok,
Csak azt nem tudtam, ha kérdezik,
Hogy arcom tőle ragyog.

Tovább...

Mikulás

Odakint hideg van, lehulltak a levelek,
Zúzmara az ágakon mutatja a telet.
Tél van biza, eljött december hava,
Sietnek a gyerekek ma az iskolából haza.

Tovább...

Mindenki siet

Csak ülök és nézem, ahogy mindenki siet,
Hova szaladnak, hol mutatnak ilyet?
Futva, sietve, mintha nem érne oda,
Siet, mert engedi neki fiatal kora.

Tovább...

(M)Érték

Őszies már a táj, sárgák a levelek,
Fújja őket a szél, mire az megremeg.
Fodros cipőjével víz felszínén topog,
Fújja a zsinórt is, mit tartanak a botok.

Tovább...

Lélekléptek

Egy szép napon pólyában szállt alá a lélek,
Meglepődve, sírósan kezdődött az élet.

Tovább...

A hegedű születésnapja

Megint elszaladt egy év, s csak húzzák a nótát,
Hol tépik, hol meg csak érintik a hegedű húrját.
Hol remegve sír, hol meg csak lágy hangot hallat,
De mindig is ő marad, amíg el nem hallgat.

Tovább...

Út nélkül

Hozzátok szólok most, Hatalmas földi Urak,
Kik csak tapossák, gyötrik talpukkal az utat.

Tovább...

Anyák napjára

Elmúlik lassan április utolsó hete,
Közeleg a jeles nap, májusnak elseje.
Bimbózik lassan a pünkösdi rózsa,
Ha majd kinyílik, szedjed hát csokorba.

Tovább...

Vendégetek voltam

Ott voltam ma nálatok, vendégetek voltam,
Ápoltam a kertetek, virágot locsoltam.
Hallgattam a mesétek, mosolyogtam olykor,
Csendesen ténykedtem, éppen, mint a múltkor.

Tovább...

Boldog Nőnapot Kívánok

Március nyolcadika, csak egy nap az évben,
Mégis így telik el, ünnepnek fényében.
Ünnepeljük a szépet embernek lényében,
Az odaadó ragyogást két szemük fényében.

Tovább...

Életünk

Életünk egy nagy, fehér hógolyó,
Fagyos, hideg és folyton változó.
Frissen megszületve fehér csak igazán,
Sötét foltok nem látszanak ruháján.

Tovább...

Hegynek születtem

Apám volt a szél, mely színtelen takaróval védett,
S anyám a lágy tavaszi szellő, ki mindentől féltett.
Ám ahogy teltek-múltak az évek,
A hegy a köd homályában eltévedt.

Tovább...

Az éltető remény

Kedves a mosolyod, kedves a neved,
A göndör fürtök, s az égszínkék szemek.
Kedves a tekintet, mely a távolba mered,
Egy délceg ifjúra, ki oly nagyon messziről integet...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ