Béres A. Virág

Született: 1965. augusztus 26.

Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Fénytengerek

Az ember néha fél, és veszni látja álmait,
Erejét fogyni véli, s teher nyomja vállait.
Megannyi remény, mely nap mint nap újra kél,
Végtelen álom, ami soha célhoz nem ér.

Tovább...

Szeretlek

Szeretlek... oly tapintattal,
Ahogyan a gyengéd lég.
Mely óvatosan engedi most is
Az aláhulló hó csókjait
Sötétlő derékaljából, és
Fehér füzért terít mindenekre.

Tovább...

Neked

Neked küldöm a záporozó hócsillagokat,
adja át csillagokba préselt csókokat.
Küldöm az éggel tiszta, fehér színét,
tartsa meg szerelmünk a végtelenen, s innét.

Tovább...

Bölcső

Rajzolok fel néhány csillagot,
Hiányzik ott fenn az égen.
Szívemből eresztve feltartom,
Vigye lelkemből széllel.

Tovább...

Koldusok tánca

Nem értem a szótlan nincseket.
Sodrom magam ujjai közt a tincseket.
Mert a régi, hőn vágyott förgeteg,
Mely kitépett vélt valómból,
S fénycsodába repített, leejtett.

Tovább...

Mementó!

Ott voltunk mi otthon, hol hazánk életre hívott,
Ott voltunk mi együtt, és ő csak ringatott.
Ölelt, felemelt és lüktetett,
Érzett, látott, hallott, beszélt és hallgatott.

Tovább...

Ma csak ennyi lehettem...

Azt érzem, hogy a Föld középpontjához közeli
mélységes mély, s gáncsokkal, rögökkel teli bugyorban
összerogyottan fél térdre ereszkedek.
A saját lassuló lélegzetem és szívverésem zaját
veri vissza a szűkre szabott matéria.

Tovább...

Gondolatébresztő

Amikor mellém ül a Csend,
Már ketten vagyunk.
S együtt jókorát hallgatunk.
Hol ő beszél, s én csendben vagyok,
Hol kérdezem,
De választ mégsem kapok.

Tovább...

Fény gyermekei

Állok a szélben, s már nincs mitől félnem,
Ösvényre lépve lassan hegytetőre érek.
Mindenem átjárja a lét meséje,
Feltétlen szeretettel nézhetek az égre.

Tovább...

Darvaim

Szürke darvak szállnak már fejemre,
S vernek rajta fészket éveket emelve.
Szárnyaikból hamuszín pernyét szórnak,
S karmaikkal a szívembe markolnak.

Tovább...

Miért?

Miért szült az élet a földre annyi vágyat?
S miért szórt az égre fel csillagot, milliárdat?
Miért hagyja el oly sok sóhaj a szájakat?
S miért mond az ember fohászt és imákat?

Tovább...

Ébredések

Lepd be a létem, ködfátyol,
járd el nekem az éjtáncot.
Ébredő Énem egy más világból,
nyújtsd láthatatlan kezed a fénysugárból.

Tovább...

Fel-támadás

Lángívű hajnal nyargal az éjen,
Pöröl a nyelve egy vadűző éj után.
Sötét nem féli venni Fénynek násztáncát,
Mardossa Napcsillag aranyló árnyékát.

Tovább...

Csendünnep

Csendünnep, kérlek, ne halkan jöjj,
Zörgess meg jól minden háztetőt!
S Te, gyertyának fénye, láng, lobogj,
Hordjanak szét az angyalok!

Tovább...

Éber álom

Csak villanás vagyok, csak ábránd...
Egy halk sóhaja valék Istennek!
Egyetlen repedés az én létem,
Forrásban lelem igaz tükörképem.

Tovább...

714
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ