Barnaby

Barnaby

Született: 1961. június 3.

Népszerűség: 171 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Bálnák a parton

Partra vetődnek a bálnák, csábít föld-delej égbolt
mindenüket lezabálják vérszagu-sószemü szörnyek
Állni a szél-teli parton, nap-nyila könnyel a szembe
Hej, de nagyon kidagadnak vásznai gyolcs-lepedőknek!

Tovább...

Reggeli mézelő

Lehajló ág, levél színén viasz-selyem.
A szél simul, rezegtet játszi lombruhát.
Ott egy pókfonál leng-lobog
és a háló őre mélán lesben áll.

Tovább...

Virágnyílásban

Csendes virágnyílásban őrizem a rendet.
Szárnyalni a vágyad miért nem engedted?
Sosem másnak!
Rendületlenül sírod... mondd, meddig bírod a
terhet, ha magányod felesket,
bebábozódik a lelked?

Tovább...

Tűzvész

Lángnyelvek a szélben égig érnek,
elvetélnek fura füstkatonák.

Tovább...

Tavaszköszöntő

Enged a fagy, eloszlik a köd,
száraz ágakon szél szalad.
Eresz csordul, bomlik a föld,
zöld vetés sajdul a hó alatt.

Tovább...

Szellemjárás...

Talán egyszer mégis. Lehet, hogy sosem.
Mond valamit, vagy csak némán tátog?
Szemet töröl-sír. Biztosan porszem,
vagy olyat képzelt, amit sosem látott.

Tovább...

Kutya (h)ideg...

Hó esik, hull a nyakamba,
elszökik, ráfagy a Napra.
Rám csorog, hull le a háton,
felgyűri szél a kabátom.

Tovább...

Éj ruha-szőttes...

Éjt szövi szűzi lepellel,
hold-ezüst csipkeruhával,
megremeg, szender a láng is
pillanat-árny lebegésben.
Szundít sok halk-szemű mécses,
fényes-út védi, homályt hagy.

Tovább...

Zsong Óceán

Vitorlás szél szaggat és tép,
jégmadárszárny feszítve szép.
Egy sirály köröz, ügyes vadász,
tenger-moraj zúg, éjféli nász.

Tovább...

Karácsony előtt...

Fázós reggeleken jólesik a kávéillatú csend.
Magamra burkolom. Görbeélű kések őrzik a
tegnapi kenyér álmát. Ébredezik a város is,
deres köpenyüket fázzák a parkok, örökzöldek
szórnak száraz tűleveleket a széllel.

Tovább...

Altató

Falakon árnyék szalad,
felhőkről cseppen a vér,
a hold is bársony sikoly,
színezüst pénzes-fazék.

Tovább...

Utolsó nyár

Emlékszem, akkor igazi nyár volt,
és olyan könnyű lepkék szálltak,
amikor jöttem el, s félútról
még visszaintettem apámnak.

Tovább...

Varjú száll

Ősz-fehér a táj, károgó madár leszáll,
zsírosan feketék a hantok. Hol a nyár,
sose már, soha már?

Tovább...

Hinta

Száll a hinta, múltba lengve száll,
átrepít a mának füstködén,
látni engedi talán a holnapot,
szűrve félhomályt a lélek ott ragyog.

Tovább...

Pygmalion

Mért ne szidnám? Asszonyi nép behálóz
csalfaságnak bűvöletében. Ármány -
legnagyobb kincs: fegyver a férfi ellen.
"Nagyszerü" jellem!

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ