Bara Botond

Született: 1991. február 17.

Népszerűség: 12 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Egy emlék...

Ma már csak marad egy emlék
Mikor még tétlenül sodródtál
Hol régen járva felhősen kék
Ott az emberi szívben voltál
Szíved fénylő kis teraszán
Megpihenve nehéz útján.

Tovább...

Őszi vidéken

Reggeli lélek gyúlnak a fények
Kinti tájon melengető lények
Most ez az idő érvelő tények
Így felvehetők a mellények
Nézd milyen az őszi vidéken.

Tovább...

Felejtés...

Minden megtett út egy felejtés,
Miben ott volt kisebb történés,
Újabb gondolat lett az érvelés,
Holnapodba siethető érkezés,
Itt az idő, vár az emlékezés.

Tovább...

Kezdet kezdetén

Egyetlen utazásnak elején
Ott valahol kezdet kezdetén
Elindul a Nap éjszaka felé
Közeli út igen messze jár
Nagy utazás mindig vár.

Tovább...

Lehetőség

Nyikorgó kis kapu nyílik némán,
Lehetőség betoppanva ajtaján,
Idők végtelen kis folyamán,
Rád várva ismeretlen forrás,
Igaz szavakban való írás.

Tovább...

Határtalan...

Kis élet, határtalan érvek,
Néha pillanatok késnek,
Megélt emlék a négyzet,
Most te magad nézzed,
Mit mondana az élet.

Tovább...

Folytasd...

Egyetlen út a holnapba fut
Egyre feljebb a mába jut
Csak folytasd az utad
Ebből lesz a múltad

Tovább...

Szüntelen

Tombol a csend szüntelen
Ez a nap is szemtelen
Megtörve a zajt halkan
Szorító perc rohanó idő
Egyre csak szédítő.

Tovább...

Visszatérés

Rég- járta vidéken apró lélek
Távolban halkan szóló léptek
Messze jutott emlékek a képek
Hol egykoron évről évre élek
Néha a napok éjszakai fények.

Tovább...

Vár a holnap

Szeretnék emlék lenni szíved teraszán
Szép álmaid igaz boldogságán
Éjjelente őrizve mindig téged
Megóvva csillagod szerethető fényed

Tovább...

Türelem...

Van értelem ez a türelem
Miben jelen van jelenem
Megtett út nehéz lehet
Engedni kell a sorsnak
Sodródva az árbocnak
Nehéz a türelem meglehet

Tovább...

Az ég...

Zakatol az ég földre borult fény
Megcsendült harang szól a mennybe
Bocsánatért esedezve könyörögve
Földi életünket néha megfűszerezve
Köszöntünk téged égi fény mindörökké

Tovább...

Titkok...

Elcsépelt, nehéz titkok,
Magunkra bár nem hagytok,
Miattatok terheket hordozva,
Gondolatokat azt megfontolva,
Tetteinket magunkba őrizve,
Titkok, rejtelmek élettel telve.

Tovább...

Képzelet...

El tudod képzelni milyen élni
Minden egyes alkalommal félni
Bátran kell nekünk remélni
Sötétségben fényt gyújtani
Képzelni a nehéz valóságot
Örömteli életnek boldogságot.

Tovább...

Az évek...

Elszállnak az évek felettünk,
Feljegyzendő emléke életünk,
Összecsapott a vihar felettünk,
Múltunk miatt sokat szenvedtünk,
Nehéz napokat néha megéltünk,
Kísérendő életben remélhettünk,
Holnapba lépve így nézhettünk.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ