Antal Ede Levente

Antal Ede Levente

Született: 1999. március 25.

Népszerűség: 17 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Kevés a sok

Emberek, kik körülöttem vagytok, figyellek.
Arcotok vonalai könnyen kivehetők,
Zord érzelmek és belső üresség látszik,
Önkritika és unottság uralma honol.

Tovább...

Énkép

Nyelved hegye, jövőd képe,
Cselekvésed harc vagy béke,
Áldást hoz vagy átok véle,
S gondold meg, mi lesz a vége.

Tovább...

Elhitted?

Eltorzult világban sántán kandikálunk,
Nem teszünk semmit, és inkább félreállunk.
Mutass fel valamit, vagyonod vagy kincsed?
Az anyagi értékek raknak ránk bilincset.

Tovább...

Elveszel

Rengeteg elvárás, többnél több norma,
Megfelelési szándék vezetne jóra?
Alakítanak, hogy az légy, akit szeretnének,
Azt mondják, ezt tedd, azt mondd, de légy önmagad, kérlek.

Tovább...

Álmodni szeretnék

Mindennapos álom volt, a múltam,
Felébredtem, szemem kinyitottam, tanultam.
Nyúzott voltam, aludni, álmodni vágytam újra,
De örök éberségre lettem sújtva, sorsolva.

Tovább...

A keserű pohár

Elhúzott függönyök, üres színpadok,
Betörött ablakok, átcsapó évszakok,
Bezárt ajtók, rettegő emberek,
Igazamért kiállni is alig merhetek.

Tovább...

Élhetnénk úgy...

Alvó elevenek vagyunk e nagy világban,
Élünk, létezünk kisebb-nagyobb hibákban.
Nem figyelünk másra, saját érdek az első,
Sajnos, úgy élünk, hogy nem fontos a belső.

Tovább...

Döbbenet

Ez lenne az, ez lenne az élet?
Amire vártam már régen,
Hogy teljen az idő, és részem lehessen,
Hogy felcseperedjek és élvezhessem?

Tovább...

Szemében

Megláttam és megszerettem.
Arca szép, mosolya csábos, nem vitás,
Rám néz, kezét arcához emeli, csodás.
Nekem legszebb, ékszer, kincs.

Tovább...

Ki vagy te?

Változtak az idők, más ember lettem,
A rossz szavakat tengerbe vetettem.
Nem fáj már, ha kioszt, ha vitáz,
Mit érdekel téged? Ne tragédiázz!

Tovább...

Útnak Indult

Elkezdődött és elmúlt, mi beindult,
Így ment ez, míg volt a múlt,
Rokkant szívek szabad lázban,
S hol volt, már nincs kamaszzárban.

Tovább...

Érző robot

Tántorgott a nap is már, talán részeg?
Puskaporos mámorában cikáznak a fények.
Romhalmaz lett, mi idáig fontosnak érzett,
S összedőlt vár az erőltetett élet.

Tovább...

Rohanás

Parázsnyi szó, apropó,
Hol bujkál a naplopó.

Tovább...

Már elmúlt?!

Elmúlt a nyár, elmúlt, de gyorsan,
S rohanó szavak vitték a múltba.
Emlékek szárnya, nosztalgiavarázs.
Mennyi minden történt, és elmúlt, szempillantás.

Tovább...

Továbbállok

Szomorú, ez így marad,
Így is lesz még múltja,
De a jövő még kérdéses,
A szívem jobban tudja.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ