A. Lili

A. Lili

Született: 1998. május 12.

Népszerűség: 37 figyelő

Adatlap

Szerző figyelése

Egyiptom

Bársonytakaró az ég tengerének burka,
Felhőtömeg, mely mint anya, betakarja.
Ölelném én is végtelen, s repülni vágyom,
Ez lesz hazám, ha rám jön örökös álom.

Tovább...

Tűzbe vetve

Nem írok vissza úgysem,
Vagy úgy hiszed, sajnállak, Kedvesem?
Csak bámulom hosszan a leveled,
Ma ki sem bontom már szégyened.

Tovább...

Élet

Elvetettek és kibújtunk,
Apró magból lett virág.
Megértünk, mert erősek vagyunk,
Vagyunk, mert szükség van ránk.

Tovább...

3368

Ne hidd

Hogy besurranok és megeszem ételed?
Ugyan, ne hidd hogy ilyet teszek veled!
Nem lopakodom és nem török rád.
Elmúlt az az idő, már nem vágyom rád.

Tovább...

Vadszeder

Húsz éve már, de nem felejtem.
Egyszer látom még, reméltem,
Ott él ő emlékeimben,
Sötétben, talpig feketében.

Tovább...

Drága Nagymamám

Karácsony van.

Gyermekként mindig erre vártam,
Ajándék, hó, család és szánkó,
Meg a sok-sok jövés-menés,
Új baba, új kirakó és annyi nevetés.

Tovább...

Csepp advent

Rohan a világ, hajszol, nem vár,
Néma gondolatom zaj nyomja el.
Figyelmem elsuhan a lényeg felett,
Nem hallom az Istennek hangját.

Tovább...

Az eltelt idő

-Ma nem megyek. Sok a munka.
Tavasz van, ilyenkor ez van,
Nem az én hibám, a főnöké,
Meg most az új alkalmazottaké,
Hisz nagy üzletet akarnak. -
Lecsattan a telefon, fut az élet,
Száguldok, nem húzom a féket,
Sietek nagyon, vagy megint elkések.

Tovább...

Szerelem

Hófehér galamb szállt ablakomra
Azon a csendes, szerelmes éjszakán.
Hófehér galamb szállt szívemre
Hosszú évek után.

Tovább...

A megfáradt imája

Nézz le rám, Uram!
Hozzád szól e megtört test.
Könyörülj ezen a kis hazán.
Meggyalázott, eltiport és agyonvert ez,
De az én hazám.

Tovább...

36

Emlékekbe zárva

"Hogy vagy?" - szól egy hang.
Vajon tőlem kérdezi? Nem lehet.
S csak nézek bután. Ennyi év után?
Megfordulok, s a szívem annyira
Gyorsan dobog, a fejem belül
Forog-forog,
S érzem, hogy testem-lelkem
Majd meghasad.

Tovább...

Ha igaz volna

Elképzelem, ahogy némán
Karjaidba zársz,
S úgy könyörögsz: Légy enyém.
Lehull az álca, s csak a lélek,
Mi marad,
S a test, mely lüktet érettem.

Tovább...

Álom?

Szétomlik a ház, melyet álmod emelt,
Gyenge fala meginog, melyet
Gondolatod szült.

Tovább...

Ahogyan napok teltek

Ahogyan napok teltek,
Úgy fogytál el belőlem,
Szívemnek éltető forrása voltál.
Patakként folytál ereimben,
S most cseppenként hullasz ki
lelkemből.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ