Vigasztaló versek

 IdőHosszKedvenc

Valkó Roland

Könnyringató édesanyám

Barna-erdő szemedben nőttem.
Ne sírj, szépséges édesanyám!
Könny-ringatva szemhéj-bölcsődben
elcsuklom hangod alkonyatán...

Tovább...

149173

Végh Attila dr.

Reméltelek

Én Rád kentem a frissen múlt tegnapot
megannyi mázzal, hogy ne érezd a mát,
mert, ha úgy érzed, már minden elhagyott,
akkor is láthasd könnyeid közt a fát.

Tovább...

143307

Végh Attila dr.

Tegnap még látták...

Tegnap még látták a sírhantok között,
amint botladozva térdelt egy imát.

Tovább...

142300

Végh Attila dr.

Elmúltam...

Ölébe zárt az éjszaka.
Vacognak rám a csillagok.

Tovább...

126284

Széles Kinga

Összhangban...

Édesdrága menedékem
Vonj magadhoz, ölelj engem.

Tovább...

112207

Major Tamás

Felépülve...

Úgy gondolom, ahogy Te nem,
Balzsam nem leszel szívemen.
Lehetsz vidám a nagy artérián,
Tetovált minta a műtét után.

Tovább...

Szalóki Sándor

Végtelen szabadság

Néhányan gyűlölnek, de sokan szeretnek,
Kapok a fejemre hideget, meleget.
Sokat gondolkodtam, mi is az én vétkem,
Az, hogy a világot más szemszögből nézem?

Tovább...

106157

M. Laurens

NINCS HASZONTALANABB...

Mondd hát, Öreg Csont, minek sietni annyira már?
Múltad elkopott, emlékét hasztalan keresnéd,
jobb, ha csendben veszteg maradsz, és kíméled elméd,
ha görnyedő hátad s lábad korod súlyától fáj.

Tovább...

104109

M. Laurens

GYERTYÁK VAGYUNK

Gyertyák vagyunk, kiket a teremtő gyújtott,
Csendben égve élünk e világban, mit nyújtott.
Életünk értelme őrizni a tőle kapott lángot,
Elűzni a sötét semmit, s vigyázni e világot.

Tovább...

Major Tamás

Hit, Álom, Remény

Emlékező ez a világ, nem felejt,
Ha régi szép imád vezekelt,
Tudd, hogy Isten figyelt rád,
Nemhiába hangzott el szép imád.

Tovább...

101226

Major Tamás

Lelkem étke...

Emlékkincseim kevesebb, mint korom,
Mégis abból élek, lelkem étke az.
Nincs oly magas sziklás orom,
Mit emlékem át nem nyilaz.

Tovább...

101219

M. Laurens

CSAK EGYETLENEGY SZÓT...

A kor, orvossága az ifjúság hevének,
bölcsességet és megnyugvást hozhat a végnek.
Mára végleg eltűnt a szószátyár Apolló:
vágyam, csendben lenni, akár egy hasznos olló,
mellyel megnyirbálhatnám a beteg éveket,
az ágaimon sorvadó, sok-sok levelet.

Tovább...

100100

Major Tamás

Mámor...

Töltöm az időt,
A kölcsön kapottat.
Az én fám már kidőlt,
Ágai hasadtak.

Tovább...

Szalóki Sándor

Csak jönne már

jég tördeli az ágakat dér csókolgatja a fákat
ólmos színű felhők alatt gyász fekete varjak szállnak
nyirkos hideg ónos eső egyhangúan esik-esik
szomorúak az emberek helyüket sehol nem lelik

Tovább...

92125

Ilona Zagyi Gáborné

Mindig van miért...

Elsimogatott álmok gyűrött lepedőn.
Sietősen beágyazott gyűjtött vágyak...
"Tudom, egyszer jobb lesz" óvja védelmezőn,
s így épnek tűnik, tisztának.

Tovább...

9190
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ