|  | |
|
Ősz Sárgult falevelek közt hintázik egy ág.
Lágy szellő simogatja karcsú derekát.
|
| | Tasnádi Györgyi |
|
|  |
|
|
 |
Szélcsend van a Balaton felett Ritka e jelenség e tó mellett.
Szélcsend van a Balaton felett!
Csak a vadkacsák hápogása hallik.
A Nap lassan-lassan lebukik.
|
| | Halász István |
|
|  |
|
Szeptemberi merengés Szeptember derekán
hajnali maszat
Fűszálak balladák
s a kisírott harmat ...
|
| | Kovács László (Elvont) |
|
|  |
|
Flórasors Dúsan zöldell erdő, mező -
ezt hozta a sok-sok eső.
Ám gyümölcsfák lombrejtekén
gyéren virít hamvas termés.
|
| | Szepesi Zsuzsanna |
|
|  |
|
Nyárutó Még nyílnak a virágok,
még zöldell a táj.
Szép remények, hol
vagytok ma már?
|
| | Dér Ildikó |
|
|  |
|
A Nap és a Hold Mily izzó a természet lágyan ölelő Napsugara!
Mily fagyos a Hold fénye, ha előbúvik égőszemű pillája!
A hatalom a tét, melynek ára drága,
Nem is kell érte harcra más, csak a Hold és a Nap armadája.
|
| | Fazekas Roland |
|
|  |
|
Egy kis hangulat... Fekete fátylában ring az álom a parton
A sötét éj peremén kapaszkodik a Hold
Halk léptek csoszognak a kavicson
Valaki a távolból egy bús nótát dalol
|
| | Kiss Virág |
|
|  |
|
Az üdítő vihar Sötétségbe borult az ég,
Ilyenkor mindenki fél.
Záródnak az ablakok,
Mindenhol riadt alakok.
Rettegés az éjszakában,
A felhőszakadás karmában.
|
| | Pintér Attila |
|
|  |
|
Virágos réten Néha jó a csend, nyugalom,
természet nekem a vigaszom,
mint kalitkából kiszabadult madár,
visz lábam, ahol csupa szép vár.
|
| | Nagy Sándorné |
|
|  |
|
Vakondok Vén ember botorkál meg nem állva,
Alakja néma gnóm - fekete torzó;
Kacsos orrán bojtot billegtetve,
Ormótlan karmokkal alagutat túr.
|
| | Molnár Szilvia |
|
|  |
|
Rőt lombok álmán Szélkarokkal fésült rőt lombok álmán
Kócos levelek illata simogat
Jó mélyen magamba szívom
Suttogó, évszázados fáknak árnyát.
|
| | Maryam |
|
|  |
|
NYÁR VÉGÉN Még nyár van, tüzesen süt a Nap,
De az ősz lelke is benne van.
A hajnalok már hűvösebbek,
Az árnyékok növekednek.
|
| | Dugasz István |
|
|  |
|
Szeniorátus és ösztönök Báb vagy!
Ösztöneid bábja.
Programvezérelt
Embergépezet!
|
| | Lucz Ákos |
|
|  |
|
A Föld Zűrös, zajos zendülő,
talpunk alatt rezdül ő,
élő embertemető.
Jó Isten teremtette,
embere tönkretette
|
| | Szabadi Lívia |
|
|  |
|
Naplemente Lángol a liget,
Lányosan lesüti szemét az ég,
Az aszfalt langyosat piheg,
A Hősök terén.
|
| | Bende Bálint |
|
|  |