|
Kategóriák
|
Versek a szeretetről
|  | | |
mert... mert minden úgy kezdődött
mert minden ott kezdődött
azon az egy(etlen) néma hajnalon
amikor szótlan érintésed
értem nyúlt
hogy árnyként kövesselek
súlytalan fénybe...
| | | Malna |
| | | |
| | Ramóna Hosszú, vékony és kicsi,
Csak a lába nem pici.
Arcán egy nagy anyajegy.
Vajon milyen nagylány lesz?!
| | | Hevocka |
| | | |
Gyermekem világa Érted-e fiam, a nyelvet mit beszélek
a füledbe súgott szót, szeretlek,
vagy elég hallanod a versnek ritmusát,
hogy megértsd a hozzád írt prózát?
| | | Szeibert László |
| | | |
Apám szemében... Apám szemében a fény,
Mint meggyötört, fáradt lény,
Megtörik és visszanéz...
Rámhunyorít, lassan megnyílik,
S derű cseng fel benne,
Olyan, mint a mélykék tenger,
Szelíd, nyári reggel...
| | | Bálint Sarolta |
| | | |
Két test, egy lélek Ha van legszebb lány,
Ha van legnagyobb vágy,
Kívánságom egy testvér,
Két test, de egy vér.
| | | Kiss Péter |
| | | |
Köszönet Köszönöm hogy mindig tudod mikor maradj csendben,
Mikor kell egyszerűen csak megfognod a kezem.
| | | Laczko Norbert |
| | | |
Köszönöm Hogy mondhatnám el mindazt, mi fontos nekem?
Pár sorba belesűríteni mindent, szinte lehetetlen.
De mégis teszek egy próbát, hátha sikerül,
Kérem fogadja szívesen, önzetlenül.
| | | Tislerics Renáta |
| | | |
Másnap Hát elmúlt ez is...
Ez a Valentin-nap.
| | | Torday Teodóra Éva |
| | | |
Nélküled Vártam rád, mikor nem voltál itt velem,
De tudtam, nélküled nem élem életem.
Mióta ismerlek, sok mindent megéltünk,
A világ legszebb dolgairól is beszéltünk.
| | | Grünfelder Szilárd |
| | | |
átölellek... látlak!
lelkesen
lépdelsz
lelked
légvárainak
labilis
lépcsőin.
| | | Kutyifa Ágnes |
| | | |
Kétségbeesés... Egy vita, és hirtelen minden szétesett...
Újraépíteném,
de félek ugyanolyanra már nem lehet...
| | | Bali Boglárka |
| | | |
emlékek 5 a negyedik perc
/ Y bemetszés /
| | | Szakál Magdolna |
| | | |
Egy angyal csókja Egyszer egy angyal szállt a földre,
Csendet, csodát hozott a kis völgyre.
| | | Berta Judit |
| | | |
Nem akarok… Nem akarok erdő lenni;
Hol az idő megáll.
Nem akarok benne fa lenni,
Minek törzsét nem éri a napsugár.
| | | Szakács Géza |
| | | |
Folytonos Színezék Sarokba kuporodva, félmeztelen, tüdőmet színezem.
Mellette festegetem májam, szívem piroslik
Agyamból nyugdíjas sejtek másznak ki.
| | | Karádi G. Csaba |
| | |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|
Szerző
Család
