Versek a szenvedésől

Szőnyi Amanda

Kalifa

Egy legelő gyémánt a zöld mezőn,
ott állsz még mindig oly tündöklőn,
ezüst sörényed ragyog a napfényben,
szebb vagy most, mint valaha reméltem,
rég nem láttalak, nem tudom, haragszol-e rám,
van-e még hely számomra szíved zátonyán,
nem tudom, keresselek-e még valaha...

Tovább...

Bús Dániel

Ez az élet...

Ez az élet,
Ez az ember,
Van, hogy kímél,
Van, hogy megver.

Tovább...

106

Bottlik Cseperke

Sajnálom...

Kérlek, hidd el, megbántam,
Rosszat sosem akartam!

Tovább...

Fekete Attila (BlackDixxon)

Eláztam

Tetőtől talpig teljesen eláztam.
Üres a zsebem, és cigarettám sincs.

Tovább...

Bebi

Tükör

Volt úgy, emlékszem még,
Szemeim a bánatot őrizték.
Csak bámultam bele a tükörbe,
Néztem egy karikás szemgödörbe.

Tovább...

Gulyás Rebeka

Magányos utas

Szállva a tenger hullám-felhőjén,
Bátran s büszkén meredek feléd.
Feléd, te gaz, dühödt óceán, ezernyi víz,
Vágtató-fodros alakod, kegyetlen sós íz,
Mind-mind te vagy, csonkává varázsoló,
És sziklákat, partokat szilánkká daraboló.

Tovább...

Tóth Attila István

Fúró

Az idő homokként pörög
az ujjaim között,
a tér madárként köröz
agg fejem fölött.

Tovább...

Fiedler Barbara

Valahol a pokolban

Van-e hova hazamennem,
van-e hova letelepednem?
Van-e még otthon szép hitvesem,
él-e még kedves kisgyermekem?

Tovább...

Vécsey Ádám

Nem tehetem

Szobámban ülök fehér falak közé zárva,
hideg, téli szél fúj be az ablakon.
Démonok vesznek körül a pillanatra várva,
hogy elnyelhessék gyenge lelkem. Nem akarom.

Tovább...

Bogya Károly

Szenvedő szív

Lelkünk rohan, vesztébe rohan,
Látni szeretné a szépet, a jót,
Rohanni látod, mint tébolyult folyót.
Mint szilaj ménes, ahogy veri fel a port...

Tovább...

12

Szív Mariann

Csak egy diák...

Fájó ez az őrület,
Mely szívemet veszi körbe.
Megszeretni,
De igazán soha el nem mondani,
Mit is jelent neked...

Tovább...

Molnár Ákos (AzazelTear)

Kedvesség

Az emberek a kedvesség álarca mögé bújnak.
Belül mind a végtelenségig romlottnak bizonyulnak.

Tovább...

Gecse Barbara Krisztina

Düh

Kikívánkoznak belőlem a szavak,
Mélyről érkező sötét alak.
Rendezett sorainak kusza küzdelme,
Nedves nyelvemről pattan a füledbe.

Tovább...

Plank Lívia Gyöngyi

Egyetemista Lívia balladája

Plank Livi a szobájában
nehéz szakdogáját írja,
szakdogája megírását
egyre nehezebben bírja.
Oh, maradék agyam, ne hagyj el!

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ