Versek a szakításról

Juhász Dóra

Emlékezés

Ordítva tomboló nyár alatt
A ragyogó fényáradat
Egyszerre eltűnt.

Tovább...

Terdik Péter

Hol vesztünk el, drágám?

Hol vesztünk el, drágám?
Itt maradtunk árván
Egymás nélkül, egyedül,
Nem kértük ezt végzetül.

Tovább...

Péter Albert Levente

Végtelen

Életem szerelme lettél,
Sorsom végzete lehetnél,
Félelem nélkül élhetnél,
S fogadom, boldogan lennél.

Tovább...

Kéméndy Dóra

Vége

Szentéltűek éjszakáján
én is temetem az álmát:
házasságról, szép családról,
"happy end"-es vad világról.

Tovább...

11

Rap Dominika

Nekem belőled

Égett cigarettacsikk a földre hullva,
Bánatos, kétségbeesett hangot kutatva,
Még cigim is elejtem,
El is felejtem

Tovább...

Tóth Marietta

Ha nem szeretnek!

El kell fogadni, ha nem szeretnek.
Az élet mindig fájdalmas lesz.
A bánatunk állandóan velünk van.
Mellettünk lép, és adja a szavakat.

Tovább...

Turcsányi Ágoston

Örökre vége?

Virágszirmok hullnak lélektükrömből,
tüdőmbe nem kerül elég oxigén.
Nyúzott vadként nyögök
sziklapartok vidékén.

Tovább...

Juhász Dóra

Lezárás

A forró nyári napon csaltad meg
Lelkemet,
Eltemet
Engemet
A tehetetlen, könnyes harag.

Tovább...

Aluid

A szomrúság 168 órája

168 szilánk sebez
egyik sem kerül el
mindegyik engem akar
ki akarok lépni,
de nem tudok,
folyton szúrnak a gondok,
egymás után sebeznek...

Tovább...

Erberling Judit

Megtört Amazon

Egyedül van Ő, s csak
A magány, mi maradt,
Hamisan csengenek
A régi, szép szavak.

Tovább...

Mezey Marianna

margó

tegnapok és vajúdó holnapok között
szemünkön a fény már csak varázslat
itt hagynak így hagynak az álmok
a be nem teljesedő vágynak

Tovább...

Terdik Péter

Valóságot képzelek

Míg képzeletemben újra nevemet motyogod,
Egy borosüveg alján felcsillan mosolyod.
Addig iszom, míg az egyikben megtalállak,
Könnycseppet ejtek, és beintek a halálnak.

Tovább...

Berecz Magdolna

Őrizlek szívemben

Földi pokol csöndje ordít a fülemben.
Cifra tükör reped, vad démonok várnak.
Halállal sakkozni, ó, nincs már türelmem,
S nem találok ösvényt, hol angyalok járnak.

Tovább...

Sárközi Bence

Pesten

Porba löktél, de én talpra álltam,
Nem jöttél, pedig csak rád vártam,
De most már mindegy, mert ez a hajó elment,
Ahogy én is, baby, viszlát: talán egyszer majd Pesten.

Tovább...

Juhász Fanni

Olvadó élet

Őszi hajnalon a magány felébredt,
Mert az élete párja elment végleg.
Nincs miért, nincs ok, és már cél sincs!
Csak egyetlen megmaradt kincs.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ