Versek a sorsról

Orsovszki Tibor

Szentbeszéd a szembeszélben

Egyszer már láttalak,
Felismerlek téged.
Bőszen lengetted zászlajad
Kinn a Kossuth-téren.

Tovább...

43

Pődör György

Téli sorok

Deres a kert
és hótalan
Madár hevert
egy szótalan

Tovább...

Sipos Julianna

Odaát

Még nem mehetek hozzád, most nem!
Itt tart, amiért az Ég marasztalt.

Tovább...

Beatrix Molocia

Tisztás

Jég fagyasztotta fenyőág,
Körülötte sok szép jégvirág.
Jégvirág alatt puha takaró,
Földet melengető, csillogó hó.
Csillogó hóban lágy nyomok,
Tán jártak erre angyalok?...

Tovább...

612

Domokos Kázmér

Japán haiku csokor

Új cselédünk

Rózsa a nevem,
jött - púpjával a hátán.
Ez szörnyű látvány.
(Soseki)

Tovább...

56

Balázsi-Pál Tekla-Etel

Magány

Magányos, árva fák
A téli alkonyatban,
Mint síró koldusok,
Reszketnek a parkban.

Tovább...

Horváth Piroska

karácsony után...

ezüstös üstökén dereng a napsugár -
foszforeszkál, ragyog,
csillámló felleg közt inal a jégfutár,
elreppenő dalok...

Tovább...

Ambrus Mózes

Lidérc-szárny

A tó körül egy sérült lidérc andalog,
Kit kivettek az égből fakó angyalok.
Tépett szárnya ring a feszes víztükrön,
Egyetlen társ a hajnali párafüggöny.

Tovább...

Horváth Árpád

Ember, ébredj!

Ez a bolygó nem a szolgád, éltetőd,
Te sem leszel többé, ha megölöd őt

Tovább...

68

Pócsa Józsefné

A kocsma kísértete

A sarki kocsma népes udvarán
Egy zugban ült a részeg utcalány.
Szomszédban hangos, víg kompánia,
Több korsójuk ment darabjaira.

Tovább...

Marcsó Kristóf

Parázs

Lassan sétálok csillagok között,
Keserű kést a sors belém döfött.
Fáradtan csepereg a folyócska,
Örömöm keresni egy fogócska.

Tovább...

Suhajda József

Sorsfordító

Mindig csak kétkedve kérdezel,
Őt is, ki előtted térdepel,
Pedig csak kérges kezét nyújtja,
Tenyerében életed múltja.

Tovább...

Pásku Erzsébet

Kötéltánc

A lét s nemlét közötti határ
keskeny mezsgyéje már halványul.

Tovább...

3547

Lejkoné Kristóf Olga

Itt vagyunk egymásnak

Nem vagyunk egyedül.
Itt vagyunk egymásnak!
Bizonyítékai
a fennmaradásnak!

Tovább...

6288

Váradi W Norbert

A Költő halála

Kiszáradt tinta s foszló lúdtoll
A nehéz tölgyfaasztalon,
Üres papír rég megfakult,
Rajta egy csepp paca,
Se egy írás, se egy rím,
Már rég nincs "piaca".

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ