Versek a sorsról

Pádár Erika

Meghajolva...

Meghajol a fájdalom.
Ajkán szárad
A port csókolt alázat.
Íze sorsunk kenyere,
Félbeharapott
Madárlátta morzsa.

Tovább...

78

Kovács Kincső

Három rész egészem

Gyermekként játék közben boldogan dadogtam.
Az óvodában a társaimmal daloltam.
Később az iskola rögös útját tapostam.
Ezalatt temérdek fontos könyvet lapoztam.

Tovább...

Pődör György

Az utolsó menyasszony

Ma a mán meg a jövőn, máskor máson
töpreng az ember, ha vidám vagy komor.
Emlék is csak rongyosra kopott vászon,
akár a sokszor vasalt ruhafodor.

Tovább...

7481

Hoór Tamásné

Egyszer élsz

Rohanó évek
Suhanva int egyet
Bájosan mosolyog
S földünk ráforog

Tovább...

Csiki Melinda

Hajnalodás

Az éjjel rám kacsintott a hold,
a csillagok furcsán szerettek...
S gúzsba kötődtek egyszerre
a gondok, bájak, szerelmek.

Tovább...

2425

Suzette

Apokalipszis

Síró fa sóhaja száll: megkopott éneke világ végén,
Gyökerét elrágta a sárkány, nem szív már vért.
Törzsét átölelte a fagyos kristályéjszaka,
Vörös koronája lebukott horizont alá.

Tovább...

23

Erdei Erika

Palack

Utaztam tengeren, elvitt az áramlat,
Sodródtam a vízzel, nem tudtam - mi várhat,
Haladtam szépséges, szelíd partok mellett,
Kikötnöm - úgy éreztem, hogy még nem kellett.

Tovább...

4038

Keszei István

Fúró

Nem furakodtam előre.
Senkit nem fúrtam meg.

Tovább...

113

Gréczi Józsefné

Őtőle kaptam

Őtőle kaptam mindent, édesanyát, apát, testvéreket.
Kaptam szépet és jót, rosszat, bánatot,
Örömöt, szeretetet.
Kaptam férjet és két gyermeket,
S megengedte, hogy anya legyek,
És felnevelhessem őket.

Tovább...

1314

Virág Ferenc

24-e

Kóbor lélek, nincsen otthona,
Egymagában él utcák kövén,
Mindenért magát okolja,
Amiért nincsen hazája.

Tovább...

Mezey Marianna

megméretés

a törékeny boldogságot óvd, vigyázd,
szítsd fel parazsáról örömeid lángját,
mert a zsákját tölti múltaddal az élet,
s ha nem őrzöd, elvisz minden szépet

Tovább...

3358

Marton Paul

Villámok izzó karjaiba...

Konok felhők repdesnek a szurkos égen
szélabrakos, süvítő fényektől félve,
megdermedt, darabos véremmel öntözött
pipacs szirmait vetélte, körülötte
felnyögött fájdalom testembe költözött,
álmomban fojtogatni kezdtek a szenvedélyek.

Tovább...

5453

Putterer Magdolna Léna

Holnapután

Mára már megfakult,
Gondolatomban múlt, de ma mégis nekiindult.
Emlékek előttem szállnak zajtalan.
Most magam előtt látom őt, s a lágyan ringó búzamezőket,
Közülük kikandikáló kéklő búzavirágnak orcáját,
Piros pipacsok pillantásainak érzem varázsát.

Tovább...

2118

Joó Réka

Egy vén siránkozása

Múlnak az évek, mint a percek.
Harcol a bú s öröm szívemben.
Torkom metszve, csendben szenvedek,
Felfestem a félmosolyom: szégyen.

Tovább...

László Klára

Az idő

Azt hisszük, még sok időnk van,
de sebesen múlik, fut, rohan...

Tovább...

1922
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ