Versek a reményről

 IdőHosszKedvenc

Kustra Ferenc

Hulló csillag...

Könnyező, haldokló csillagok,
Mondjátok, hogy óh... én ki vagyok?
Csak hulló csillag a kék égben,
Vagy törmelék a semmiségben?

Tovább...

4151000

Major Tamás

Könnyek... Fiamért

Szólt a tenger,
Mi van a szemeddel?
Többet ne sírj,
Medrem csak ennyit bír!

Tovább...

345591

Nemetine Kodrán Erzsébet

A kék virág

Dédelgetek egy régi álmot,
kaptam tőled egy kék virágot,
ibolya volt? - vagy búzavirág?
De csodaszép volt az a virág!
Ruhámra tűzted, rám nevettél,
s mindörökre enyém lettél.

Tovább...

285313

M. Laurens

Költőnek lenni

Oly korban írom meddő soraim,
Mikor nehéz már költőnek lenni,
Mert a mosoly eltűnt az arcokról,
És nincs ok többé már énekelni.

Tovább...

178247

Végh Attila dr.

(J)égtakaró

Puha bársonyt vet az ég
könnyed leplén ránc se jár
díszlik mint egy teríték
tejfehérben csendje zár

Tovább...

156160

Végh Attila dr.

Valahol...

Valahol vár még egy fénykép
átkötve bíborszalaggal.
Ha lehet, inkább csak nézném,
nem írható le szavakkal.

Tovább...

147318

Végh Attila dr.

Ecsetvonás

Ecsetvonás. Csak ennyi voltam én.
Kevés a szó, mi bennem épp alél.
Nem értem Őt, ha átadott nekem,
miért veszejt a csonka életem.

Tovább...

147315

Végh Attila dr.

Ne vigyen még...

Hajolt tükrében engem méreget,
vihetne tán, kiteltek éveim.
Behívjam őt, vagy küldjem el megint,
s tegyem tovább azt, amit még lehet?

Tovább...

146298

Végh Attila dr.

Reméltelek

Én Rád kentem a frissen múlt tegnapot
megannyi mázzal, hogy ne érezd a mát,
mert, ha úgy érzed, már minden elhagyott,
akkor is láthasd könnyeid közt a fát.

Tovább...

142307

Végh Attila dr.

Halott levél...

Halott levél, a teste bennem él,
rideg, kemény, kalitka szenvedés.
Kitör belül virág vagy indulat,
Terajtad áll, mikorra, mit mutatsz.

Tovább...

140299

Végh Attila dr.

Formalin

Testemen érzem az ódon illatát,
lejártam azt, mit szabtak hajdanán,
emlékek törnek fel - már amik bírnak -,
fönt a csillagok csendben hazahívnak.

Tovább...

137312

Szalóki Sándor

Nénike

Ha a folyosón ment, görnyedten csoszogott,
Kezében lakáskulcs, félhangon motyogott.
"Biztos, hogy bezártam, nem kell visszamenni,
Az utcára lépve zsebre kell majd tenni."

Tovább...

Pődör György

Változatlan pillanatképek

Már rühelli magát a szakadt plakát,
a szirénhang és a mosoly csak álca,
amíg kiveri szemünk vakablakát,
s érzelmeinkre rákerül a bárca.

Tovább...

131159

Farkas Anna

Életem románca

Emlékeim élnek sötét homályban,
elhaló létemnek rongyos zugában,
nyomomban vannak, hűn követő társak,
mint hírnökei a feltámadásnak.

Tovább...

130251

Végh Attila dr.

Szelíden...

Szelíden fonja sugarát a nap,
amint a horizonttal összeér.
Kékséget hordoz a szíve alatt,
a sötétség hálója messze még.

Tovább...

129278
Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ