Versek a reményről

Szaksz Vanessza

Túl a horizonton

Reménykedem a csodák fényében,
És hogy angyalok kísérnek, bármerre lépek.

Tovább...

3635

Herbály Alexandra

Magadban:

Most kényelmes a lét,
Derűs és könnyű,
Színes a rét,
Édes a keserű.

Tovább...

Varga Sándor Sanya9448

Kereszteslovag

Vánszorog a kereszteslovag
Végtelen sivatag dűnéin,
Ruháján pogány vér rohad,
Búsan gondolkozik bűnein.

Tovább...

Jurisin (Szőke) Margit

Barátság

Apevában és 10 szavasban

Az
Ég nem
Kék. Szürke
Felhő esőt
Hint, szomorítót.

Tovább...

Lénárd József

Kányádi Sándornak szeretettel

575575

Amerre csobog a kis patak, átugrál
apró köveken, játéktajtékot
fodroz, s mutatja tükrét, milyen nagy lészen.

Tovább...

Durst Csenge

Kalitkában

Mint kalitkába zárt madár, úgy élem napjaim,
Nem teljesíthetem be titokzatos álmaim.
Pedig álmom annyi van, mint csillag az égen,
Mint millió porszem eme kis légtérben.

Tovább...

Marczi Mátyás Mathias

Tündöklő erény

Szabadságom útlevele még nincs a zsebemben
Megtanultam sok mindent talán ezért vágyok
Ízzó lelkű hangulatom mélysötét veremben
Nem talál de kétség nélkül türelmesen várok

Tovább...

23

Reddyz

Gyenge vagyok

Gyenge vagyok, mint a száraz falevél,
de a szívemben minden nap új remény.

Tovább...

Bubrik Zseraldina

Kopár fák

Kopár fák között
bujdosó lépcsőfokok,
éveken át járó
láthatatlan lábnyomok.

Tovább...

2024

Marsi Szabolcs Ádám

Comfort

Utolsó dalom is megvolt írva,
a harcom a hangsávval megvolt vívva.
Az agyam feldolgozni ezt már nem bírta,
az egész, mint egy halott birka.

Tovább...

Bordán Róza

Élet karca

Előttem a végtelen út
Indulok rajta bátortalan
Csábít egy sötét alagút
Szomorún lelki hontalan

Tovább...

1011

Lukács Mária

Hídépítő

A folyók csak úgy suhannak,
mint az élet az út mentén.
Hidakat épít az ember,
hogy megkösse a békét.

Tovább...

3539

Végh Barbara

Hol a fény az alagút végén?

Egykoron hittem benne,
hogy lesz kiutam ebből.
De most is ezerfelé
folyik vérem.

Tovább...

Éberling József

Az égi zenész

A csillogás fékezhetetlen lyukat üt egy vastag, szürke felhőből,
Hasonlóképp, miként az ekevas, csíkot vág a földből.
A másodperc életeket rabol az időből,
De ő csak ül ott, s egy különleges kottát körmöl.

Tovább...

1122

Köves József

Napígéret

Bemosolyog a jó öreg napocska:
Te hétalvó, ideje fölkelni már,
látod, én már órák óta fent vagyok.
Össze kell szedned minden porcikádat,
nyújtóztasd az égnek fájó derekad,
ne jajong, hiszen nem vagy te nyolcvan sem,
nem kell oly öregnek érezned magad.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ