Önismereti versek

Nagy Bálint (NagyBalint)

Grandiózus

Tollforgató vagyok, nem művészlélek.
Annál kétségkívül jócskán többet érek.
Az én fajtám sokszor a szemekben tüske,
Örök lázadó, erre örökké büszke.

Tovább...

54

Kondorosi K. András

Csak írok!

Nem vagyok költő, bár jó lenne,
az lenne a sors fintora.
Csak írok! Pedig nem kellene
egy dilettánsnak a sora.

Tovább...

2320

Almádi Róza

Az valóság ez meg képzelet

ez valóság az meg képzelet
bár ezen könnyen túlléphetek
ha fordítva a létet csak álmodom
és álmomban mindig rád hagyom

Tovább...

Parádi Alexa

Siker

Mikor érzem, itt a helyem, s nem kell elmennem,
Virul a lelkem, ép a testem, s jó az egészségem.
Mosoly játszik ajkamon, hisz már tudom, tapasztalom: az életem jutalom!
Esély, kegy, oltalom!
Megleltem otthonom!

Tovább...

Gara Angéla

Ki vagyok?

A reggeli ébredésben az első ásítás, az első korty kávé, az első megbotlás.
A délutánban a napsugár, egy száguldó repülő az égbolton, a kacagó gyerek a parkban.

Tovább...

Kása Roland

Mi a cél?

Ki vagyok én, s ki vagy te?
Egy test összetett szerkezete,
Kémiai anyagok összekevert hona,
Porból lettünk, s vissza is térünk oda.

Tovább...

Antalovics Máté

Ébredés

Ébred az elme, zakatol a szív,
benn, tudat alatt érzed, valaki hív.
Felhasad a burok, amibe bújtál,
kifacsarva a porhüvelyt, ami voltál!

Tovább...

Orsovszki Tibor

Kócos ördögszekér

Fehérre fest engem minden péntek éjjel
Acélosan csillogó, éles öleléssel.
A bűn még most is vár rám, hív és csalogat,
Mikor visszakoznék, megragadja karomat.

Tovább...

Rony

Sebez

Sebez, aki sebzett, s szívét heg szeli,
Két szelíd szemét könnyfátyol fedi.
Igaz mosolyát bárki hiába keresi,
Ha még mindig fáj, mi lelkét ellepi.

Tovább...

Bíró Krisztina

Mindegy

Amikor minden a tiéd,
Akkor jó a Semmi,
Mikor minden odavan,
Már jön a "mindegy".

Tovább...

Szombati Tibor

Változás

Elmém volumenét visszaveszem,
nyitott szívem egyházába lépek,
tárva hagyom, be nem reteszelem,
kintről, mi szép, beengedem végleg.

Tovább...

57114

Kertész Norbert

Hozzád

Mindössze 12 évesen csillogó szemekkel,
Messze minden bűntől, bánattól keservesen,
Eltervezted akkor, hogy ki leszel majdan,
Nem számítván, hogy mit hoz a hajnal.

Tovább...

Harsányi Dániel

Időmértéktelenség

Rozsdafedett tulipán dalolászik a rét közepén, de
Csalfa szaván fogom, és késemet áztatom itt.

Tovább...

Kovács Dániel

Szörnyeteggé válok

Lelkem cseppenként folyik ki,
a szellemem egyre szomjasabb.
Túlvilági démonok nyáladzanak,
tekintetem egyre vérszomjasabb.

Tovább...

810

Manner72

Mivégre?

Néhanap úgy érzem,
nem maradt semmi.
Ilyenkor nem értem:
Miért kell lenni?

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ