Önismereti versek

Vezsenyi Ildikó

Ölésre képtelen

Vagy írok vagy meghalok

Amikor az ember nem fontos,
csak a produktuma,
amikor rozsdásodni, nyikorogni kezd, mint fogaskerék,
csak akkor, csakis akkor
lesz közelgő vége a Világnak.

Tovább...

1842

S. Zsolt

Lélekébredés

Tekintetem mereven fúródik
mélyen be és felfele, s mégis
ráncaimon ott a halál, csak mert
vágy és félelem a támaszaim.

Tovább...

Tóth János Gyuláné Éva

Gondolatban

Ó, hogy elröppen az idő!
Gondolatban szerethető.

Tovább...

2438

Dömös Margit

Belső tükör

Igaz, gyakran csak nézve-nézem,
Hogy illan tova napra nap,
S úgy tűnhet, magam elfecsérlem,
Vagy nem tudom, hogy mit szabad.

Tovább...

Nagy Brigitta (NagyBrigi1997)

Én és verseim

Új lapra írom verseim.
Új lapra írom érzéseim.

Tovább...

35

Szenyán Zoltán

Átkozott

Nehéz búcsút venni,
élettel kockát vetni,
mindennek gátat-vetni
abba mi voltam elmerengni,
sorsot mi adott, beteljesíteni,
tisztán látni ami voltam
a hosszúra nyúlt múltam
benne nem remekeltem...

Tovább...

13

Fricz Ádám

Az új generáció egyik kiadása

Nem szívből beszélek,
szív beszél belőlem:
Akkora világ lakozik bennem,
hogy túlnövi azt, kinek kellene lennem.

Tovább...

410

Valkó Roland

Családi körben

Ma megsemmisülve
Magamba mélyedek...
Vásznakon feküdtem,
Riadtan ébredek.

Tovább...

3837

Fazekas Ági

Én és Én

Tudom, néha furán viselkedem,
ilyenkor két énem viaskodik bennem.
Nem könnyű eldönteni,
melyik énnek szeretnék teret engedni.

Tovább...

24

Kondor Tamás

Istennek

Kicsiny gyermek súgja neved
A kormos sötétben,
Apró gombolyag a takaró alatt.
Szava tétova, reszketeg,
Hozzád szól félénken,
Ügyetlenül-szépen;
Fohásza a párnán némán ottmarad.

Tovább...

Lakner Gizella

Rólunk

Éber éjjel.
Néma nappal
álmodnak az emberek.

Tovább...

Tymcsuk Dorina

Tatjana levele 2017-ben

Én írok levelet magának,
Már maga ez is gyalázat.
Hisz egy igazi Úri nő,
Mindig ül, csak vár és megnyerő.

Tovább...

Németh Laura

Virágaim

Gondolatomnak virága ez elme,
Mit elhomályosít
A Nihil, mint egy sírt.

Tovább...

Bíró Rudolf

Hátraszaltó

Mint a nyári sztreccs-hőségben
a mólóról ugrott hátra szaltó,
úgy fáj a leérkezés a semmibe,
mert csak darabokban vagyok egész,
és végtére is kár volna összeszedni e
földön szétszórt üveggolyó halmazt,
melyek szivárvány belsőjüket óvva...

Tovább...

1628

Orsovszki Tibor

Az utolsó indiánok

Csillagtérképes éjszaka
hallgatom a préri szavát.
A végtelen puszta illata
úgy ölel át, mint jó barát.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ