Versek a mindennapokról

Éberling József

Maszkok

Kiemelkedve, mégis lehajtott fővel,
Vajon hány réteg maszkot húzol még arcodra a rohanó idővel?
Merengő szemeiden csillan a fény,
Nyílt tekinteted elárulja: van még remény.

Tovább...

1729

Della Maria

Egyre megy

A hegy fölött mély-sötét az ég,
az ágyam visszahúzna még.
Az éj elvitte az álmomat,
fejemben gyűjtök szavakat.

Tovább...

3434

Hajós Tibor

Újra meg újra...

Gyönyör, átélés, mi eszembe jut,
ahogy a napsugár a hegyen fut,
felmegy s le, majd ismét fel a csúcsra,
minden nap végén újra meg újra.

Tovább...

Papp Viola

Délután

Verébszárny neszez
üres balkonon,
dér remeg merev,
fagyott ágakon.

Tovább...

Krüzselyi Attila

Obstrukció

Összeül a nagyvilágban
valahol egy Parlament.
(És amiről írok,
nemcsak a jelen,
hanem a múlt és a
jövendő egyaránt lehet.)

Tovább...

Mysty Kata

Ha a mosolyodat szeretik

Bővelkedjen az év mosolyban!
Gondon-bajon túllép, úgy szokta.
Ha szeretik a mosolyodat,
Eltűrik a komolyságodat...

Tovább...

Schmidt Károly Imre

Gyógyulófélben

Amikor először szívtuk
Földanya nedűjét,
nem éreztünk semmi mást, csak
világnak békéjét.

Tovább...

3347

Kerecsényi Éva

Kedv(es) vers

Felébredt a kedvem, szemét dörzsölgeti,
álmosan, kócosan a plafont kémleli,
nagyokat nyújtózik, kicsit tétovázik,
legjobb, hogyha rögvest jól belakomázik.

Tovább...

7478

Erberling Judit

Szerelem

Szerelem...
oh, mily` bolondos gondolat,
ábrándos, parányi fondorlat.

Tovább...

Hock Éva

Majmunka

Ki vagy te, Majmunka?
Egy Szindbádnak árnyéka,
jótevő kísérője,
mellette álló kőszikla!

Tovább...

117

Gombita Márk

Lecke

Nem leszek gyáva,
Csak őszinte és egyenes,
Ha nem fogadsz el így,
Soha többé ne keress.

Tovább...

Bodnár Kriszta

Nem adom fel

Néha összeomlik minden álom,
Minden, amire csak vágyom.
Van, hogy a szavaktól sérülök,
Ilyenkor mindig mélyre kerülök.

Tovább...

Bús Dániel

Hogyan?

Hogyan tehetném szebbé e világot,
Ha ti szívemről minden fát kivágtok,
Mi nőhetne tovább a nagy szürkeségbe,
Az emberek lelkét megrontó mókuskerékbe,
Ágain virágok tengere nyílhatna tarkán,
Hogy mézédes termést hozhasson aztán.

Tovább...

920

Fuszkó Nikolett

Reggelek

Az elvonón foszló testektől lesz szebb létem Oszlóban.
Presszótól forró reggeltől kacér arcomon kortól pucér ránc.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ