|  | |
|
Anyák napján a sírodnál Május első vasárnapján,
Anyák napja szép hajnalán
Kimegyek a temetőbe
Rózsacsokorral kezembe
|
| | Átyim Lászlóné |
|
| |
|
|
|
Könnyek Egy éve már annak,
hogy elveszítettelek végleg.
Azóta reggel a nap
már nélküled ébred.
|
| | H. Lakatos Margit |
|
| |
|
Múlhatatlan Emlékek tűntek fel elmémben múltamból,
Szívemet tépő, rettentő fájdalomról.
Végtelenbe érő gondolatok sorai gyülekezve,
Mikor közeledett az évszakok hófödte végzete.
|
| | Ferov Diána |
|
| |
|
Baby P emlékére Angyal lettél, égi tünemény
könny csorog le arcomon.
Elmúlt most már, nem kínoz
üvöltő fájdalom.
|
| | Nyakó Zita |
|
| |
|
Kint a temetőben... A csendet őrzi már a tágas temető, oly nagy ott a nyugalom.
Csak a békesség az ami reá száll, s a szeretet nyugszik azon!
|
| | Kovács Gabriella |
|
| |
|
Könnyek hullnak a mennyből Könnyek hullnak a mennyből,
most igazán sírnak a fák,
nem tudom, hol keresselek,
nem tudom, hol találok Rád...
|
| | Szivós Anna |
|
| |
|
A Nap, a nyár, a tél s a fagy Amikor utoljára láttalak,
Arcodon az elmúlás pihegett.
Még jó pár napig vártalak,
Majd kopogás – Ki lehet?
|
| | Jagos István Róbert |
|
| |
|
in memorian Nagyapa Szívünkbe ezer tüske szúródik
mikor olyasvalakit veszítünk el kit,
mélyen a szívünkbe zártunk.
Sokan sokfélét vallunk
lélekvándorlás, reinkarnáció s miegymás.
|
| | Linusz Réka |
|
| |
|
Pillangó Viharfelhők gyűltek elsodort a szél.
Az élet milyen rövid, csak ennyi a lét?
|
| | Dér Ildikó |
|
| |
|
Emlékezés Egy éve már, hogy fáradt testedre
a téli hajnal talált.
S megfagyott körülötted a lélek,
hogy minket így itt hagytál,
elvíve magaddal az életed,
itt hagytál.
|
| | Pap Johanna |
|
| |
|
Jó apám Gyermek voltam még
Apám fogta a kezem,
felettünk a csillagos ég,
merengtünk a fénytengeren.
|
| | Szeibert Ágnes |
|
| |
|
Auschwitcz ma Üres barakkok, rozsdás szögesdrót,
Itt veszett sikolyok, és elhalt szó.
Vízköves tusolók sötéttől lepve,
Elhamvadt tűz és kialudt kemence.
|
| | Jámbor János |
|
| |
|
In memoriam Sötét van, s néma a száj,
Nem szól semmit, csak csöndben vár.
Könnyek peregnek végig az arcon,
S tekintetek akadnak meg a koporsón.
|
| | Tislerics Renáta |
|
| |
|
Hallom belül kopog az üresség
mit itt hagyott léted
távoli jövőbe néztél
(elégtek a remények)
tengernyi érzelem felett
szél zúgását hallom...
|
| | Huszárné Vass Edina |
|
| |
|
Megtört szívek balladája Hogyha szívem végig tűri majdan
Elmesélem mi is történt hajdan
S hogyha egyszer felgyúlnak a fények
Megértitek mi is volt a lényeg.
|
| | Koncsor Milán |
|
| |
Szerző
Anyák napja
