Versek a fájdalomról

 IdőHosszKedvenc

Major Tamás

Könnyek... Fiamért

1974-2005

Szólt a tenger,
Mi van a szemeddel?
Többet ne sírj,
Medrem csak ennyit bír!

Tovább...

366637

Mezei Marianna

hová a lelkek...

hová a lelkek vissza-visszatérnek
s néma sóhajok az égig felérnek
hol megtöri a csend szíved ritmusát
s önmagaddal vívsz késő-lázas tusát...

Tovább...

289352

Kriston Klári

Holdbéli csónakos

Csodát loptál koldus szívembe
reszkető csillagmezők alatt.
Holdbéli csónakosként jöttél,
álom lett csupán, ami itt maradt.

Tovább...

Major Tamás

Senki

Tépett arcom folyton torzult,
A bámulat hátrafordult.
Lát fátyolban úszó szemmel,
Imára kulcsolt kezekkel.

Tovább...

111250

Kriston Klári

Szótlanul

Úgy értem véget benned,
mint elfagyott virág a deres avarban,
mint egy elpattant húr a zongorán.

Tovább...

109158

Della Maria

Visszavonhatatlanul

Gyertyalángon
égett el az álmom,
hamuként szállt el
pilleszárnyon...

Tovább...

108113

Szalóki Sándor

Betiltott fájdalom

Elindult munkába, hírnök jött robogva,
Oroszok elvitték málenki robotra!

Tovább...

104182

Major Tamás

Lelkem étke...

Fiamhoz, az égbe.

Emlékkincseim kevesebb, mint korom,
Mégis abból élek, lelkem étke az.
Nincs oly magas sziklás orom,
Mit emlékem át nem nyilaz.

Tovább...

102221

M. Laurens

A FEKETE BÁRÁNY

Homo sacra res homini

Birkanyáj téblábol a rét füvében,
Juhásza bajszán konyul már a mélabú,
Ott ballag egymagában kint a szélen
A fekete bárány, mint élő vértanú.

Tovább...

Kerecsényi Éva

Elúszott álmok

Eső áztatta májusi reggel
lent járnak a felhők a fák között,
szürke szemekkel figyel az égbolt,
egy szívbe a magány ma kést döfött.

Tovább...

Szalóki Sándor

Megriadva

Vén diófa árnyékában megpihen a gondolat.
Érzelmeim játékával elűzöm a gondokat.
Nagyon régen, ötven éve ültette el az Apám,
Diójából sokszor sütött süteményt a jó Anyám.

Tovább...

94182

Jagos István Róbert

Így folynak el

Kezeim közt folynak el
Az idő homokszemei.
- arctalan napok, hónapok -
Mennydörgő dühöm közepette
Töröm, zúzom, harapom,
A megmaradt perceket,
Szemem előtt semmivé váló,
Egykor reményteljes terveket.
Félbe hagyott verseket...

Tovább...

M. Laurens

A VÉGSŐ NYOMOR

(a létező mély-szegénység)

Képzelt kenyere héját, álmában a szegény,
cuppogva, kéjesen, fog-nélkül nyáladzva nyalja...

Tovább...

Zagyi G. Ilona

Anyát rajzolt...

Az arca maszatos, szeme könnyes,
de szótlan volt, túlságosan csöndes.
Így, görcsösen összegömbölyödött
a furcsa krétavonalak között;
mint üldözött, sérült, kicsi állat,
ki úgy hitte, ez a rajz varázslat,
hisz ANYÁT rajzolt
valaki neki...

Tovább...

9089

Szalóki Sándor

Hangtalan sikoly

1945. Vén idő elszörnyedve, zokogva baktatott,
A rakpartnak kövére cipőket raktatok.

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ