|  | |
|
Szeretnék... Szeretnék újra gyermek lenni,
Kinek, ha fáj valami, átölelik,
Ki ha átsírja az éjszakát,
Kedves szavakkal előhívják angyalát.
|
| | Szeicz Kata |
|
| |
|
|
|
Ramóna Hosszú, vékony és kicsi,
Csak a lába nem pici.
Arcán egy nagy anyajegy.
Vajon milyen nagylány lesz?!
|
| | Hevocka |
|
| |
|
Két test, egy lélek Ha van legszebb lány,
Ha van legnagyobb vágy,
Kívánságom egy testvér,
Két test, de egy vér.
|
| | Kiss Péter |
|
| |
|
Ígéret Könnyes a szem...
Dobog a szív...
Kit szeretek
Búcsúra hív.
|
| | Holdosi Vivien |
|
| |
|
Sérült gyermeklelkek Olcsó borok gőze, füstök mély homálya
borús gyerekkorunk kegyetlen átjárja.
Egymást szorongatva felnövünk sötétben,
magányunk mélyében, fájdalmunk ölében.
|
| | Szabó Orsolya |
|
| |
|
in memorian Nagyapa Szívünkbe ezer tüske szúródik
mikor olyasvalakit veszítünk el kit,
mélyen a szívünkbe zártunk.
Sokan sokfélét vallunk
lélekvándorlás, reinkarnáció s miegymás.
|
| | Linusz Réka |
|
| |
|
Otthon Még őrzöm magamban a csendet.
Lágy szellő gyanánt napsugárkéz
cirógatja arcom. Otthon vagyok.
|
| | Bálint Sarolta |
|
| |
|
Sosem tudsz megérteni! Sosem tudsz megérteni,
Viszont sokat tudsz veszekedni.
Azt mondják hasonlítunk,
De mi különbözőek vagyunk.
|
| | Mezei Enikő |
|
| |
|
Elhagytál! Versem azé aki
megihleti, s most?
Most, te vagy a múzsám
s mégse dicséred művem!
|
| | Kovács Krisztina Eszter |
|
| |
|
A kert Kicsiny talpalatnyi föld;
megtanít élni a természet
és a jó példa: Nagyapám,
ki benne soká elszöszmötölt.
|
| | Cseri János |
|
| |
|
Szentendre Szárnyal az éj, halk hullám suhan
A szél süvít, keskeny utakon.
Szentendre festők városa,
Hol van a a művész és a nyugalom?
|
| | Mihok Ibolya |
|
| |
|
Mamának Édesanyám helyett édesanyám voltál,
Féltve óvón karjaidba zártál,
Szerettél és tanítottál
Minden bajban mellettem álltál.
|
| | Váradi Ninetta |
|
| |
|
Nővérem Van egy nővérem,
kiért odaadnám az életem.
|
| | Kádár Viktória |
|
| |
|
Mama Ő, ki csillagként járt itt a földön
Már fénylő üstökösként száll ott fönn
Ő, ki nem sejtette mit hagy maga mögött...
|
| | Balogh Imola |
|
| |
|
Vége... Minden a feje tetejére állt
S ez meg sem áll
Minden olyan mintha vihar tépte volna szét
Több hónapja minden véget ért...
|
| | Bódi Elisabeth |
|
| |
Szerző
Szeretet
