Versek a Carpe diem életérzésről

Aranyosi Ervin

Engedd el a múltad!

Tanuld meg a múltat végképp elengedni,
letenni a terhét és szabaddá lenni!
Szárnyalni, mint sólyom, kecsesen az égen,
ki a múlt ágait elengedte régen.

Tovább...

Cri Amer

Őszi csendben

Lázas tűzzel pirkad meg a hajnal,
fény zsibong az őszi táj fölött,
de gomolyog még az éj sötétje
a ködben úszó házak mögött.

Tovább...

Sisi

Lehet nehéz most

Lehetnek könnyek a szemedben,
lehetnek sebek a szívedben,
gondolatok sokasága,
pillanatok elmúlása,
az emberek csalódása,
fájdalom, mit érzel,
múlt árnyéka,
annak martaléka.

Tovább...

Barnaby

Pygmalion

Mért ne szidnám? Asszonyi nép behálóz
csalfaságnak bűvöletében. Ármány -
legnagyobb kincs: fegyver a férfi ellen.
"Nagyszerü" jellem!

Tovább...

2320

Popovics Dániel Gábor

Október végi rímcsokor a sárguló levelek hadáról

Sárga levelek:
árva gyerekek.
Szállnak az égen.
Ágnak a széle
cirógatja át.

Tovább...

Marković Radmila

A boldogság

Titokzatos, igaz boldogság
ész és szív közös dalára száll,
hegedű és csalogány egy pár,
hárfa hangja hullámzik a légen át,
szerelmi táncát járja a zongora.

Tovább...

53104

Csikány Viktória

Szakadt póráz

Szakadt póráz lóg a nyakamon,
a szél lobogtatja - hagyom.
Rángatja a gyűrt szoknyát,
az éjben egy hang megváltásért kiált.

Tovább...

Tisza Timi

Bor

Orrom szívja a sűrű félhomályt,
Szemem csípi a füst.
Vágyom s úgy várom a vörös nedűt,
Égetlek majd, ha üt.

Tovább...

1422

Pásku Erzsébet

Libikóka

Pörög már a fodros szoknya,
most fent - most lent.

Tovább...

3541

Cri Amer

Hajnali álom

A hajnal még csak gyenge gyertyaláng,
mely vakon bolyong a tereken,
az álmos éjszaka lustán hever,
nyújtózik buján és meztelen.

Tovább...

2524

Tordai Mihályné

Úgy érzem

Mikor zöldell a fű,
az égen ragyog a nap.
Lágy szellő simogatja arcomat,
Tudod, ilyenkor úgy érzem,
gyönyörű a világ...
Oly boldog vagyok!

Tovább...

1417

Fricz Ádám

Ének keveredése

Világokat írok, pedig dobozban élek,
ettől az elmém meg elborult, néha már félek.
Remélem, az önpusztítóknak is van menny a halál után,
maszkos emberek között már mindenki utál.
Közben lehet, hogy őrült vagyok, de boldog,
hisz belsőm ragyog, mert szívem százszor nagyobb,
és százszor többet dobog, mint ahogy a szemétség zászlaja lobog.

Tovább...

Gál János

Őszünnepi telihold

Alkonyhűs felleg csordul,
Holdtányérról csillag hull.

Tovább...

2132

Schrenk Éva

Ragadd meg a pillanatot!

Amint az évek tovaszállnak,
egyre jobban örülünk a mának.

Tovább...

4551

Kovács Patrik

Verset írni lehetetlen

Verset írni lehetetlen,
Nem tudott még senki sem...

Tovább...

Elfogadom

Az oldalon harmadik féltől származó cookie-kat (sütiket) használunk a megjelenő reklámok személyre szabása és statisztikai adatok gyűjtése érdekében. Az oldal használatával elfogadod a cookie-k alkalmazását. Több információ