|
Kategóriák
|
Versek az életről
|  | | |
És mondd, ki vagy... te Földi Élet! És mondd, ki vagy te, földi élet!
Álruhás, gyapjú köntösű talán,
Hogy elrabolod mindazt a szépet,
Mit adhatott e színtelen Magány.
| | | Morozovszki Marianna |
| | | |
| | Bolyongás Talán majd egyszer elgondolkozok
s lesznek ott mindenféle dolgok,
hol jártam s tanultam az életet
de beszélni róla soha sem mertem.
| | | Magyar Nikoletta |
| | | |
Túl azon is... Lobogás a lényeged, Ember!
Mikronnyi Gaia a tested,
Mélységi-magassági erők
Rejtjelesen kódolt tűzfészke!
| | | Hajdrik-Pató Selam |
| | | |
Ünnep lesz majd! Nem a Bálványt, de Istent akarod
| | | Sankó M. Sándor |
| | | |
Vadkan Vaddisznónk most halkan dalol,
Sietni látjuk e víg kant,
Pislant haraszt-álca alól,
Hamar munka ritkán rikkant.
| | | Frady Endre |
| | | |
Grimasz A múlt poharába
ivott a jelen...
| | | Kormányos Sándor |
| | | |
Ó, szellem... Ó, szellem halld meg,
mindazt miért szívem kiált,
sugárzó vágyaimat,
bennem lévő álmaimat...
| | | Mező Éva |
| | | |
Több dolgok álmodása Mily`messze már a tegnap
A holnap sincs itt még
Mienk az álló idő
Hol nincs kezdet és vég.
| | | Károlyfi Zsófia |
| | | |
Semmit se ér Ez csak egy egyszerű vers, mint egy darab műanyag,
Semmi lángoló érzelem, semmi meglepő fordulat.
Kopogó rímek mindenütt, meg hétköznapi szavak,
Olvasni könnyű, de nehéz elhinni, hogy van benne gondolat.
| | | Dezsényi Csaba |
| | | |
erzelmek.... Mint csillag az égről fut le,
úgy fut át az életünkön egy zivatar.
| | | Aschenbrenner Laura |
| | | |
Életünk Az ember folyton-folyva küzd
de mindig csak hiába,
hiszen úgy is halál lesz az ára.
| | | Takácsné Tóth Krisztina |
| | | |
Hamuból Hamuból váltam, pattanó szikrává.
Szikrából lettem, perzselő lánggá.
Mit éltettem, s élt bennem a meleg.
Addig szívemet, fölperzselte az élet.
| | | Vásárhelyi Irina |
| | | |
Mókuskerék Pörög, forog a kerék sebesen,
Benne szedi lábát a kis állat lelkesen.
Rohan, míg szusszal bírja;
A mozgás apró lelkének írja.
| | | Bikkes Orsolya |
| | | |
Lét nélküli hely Ágyékunk körül sorvadnak már az izmok,
lelkünkben még születnek szennyes álmok,
Valaki még vár ránk a messzeségben.
Vörös lett az ég, már semmi se olyan, mint régen...
| | | Pignitzky Gellért |
| | | |
szilánkok III. busz-szobrok
közé estem
pólódon
| | | Sánta Zsolt |
| | |
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|
Szerző
Szeretet
