|
Kategóriák
|
Kiemelt versek
|  | | |
Fehér szoba Ha volna gyermekarcom,
s lenne kék egem
- megmutatnám Kicsim -
de fel sem ismerem...
| | | Szécsényi Barbara |
| | | |
| | A világ peremén Mint távoli hegyekről a kéklő áradat,
úgy zúdulnak reám a cizellált szavak,
ha hallgatom: miként dalolnak mások,
tört tükrökön át - a roppant Óriások.
Vallomásuk évezredes visszhanggal rebben
az időkön túlról mind fényesebben.
| | | Nimród Laboda |
| | | |
Mint egykor Mint egykor...
Székek alatt bújva,
sátrat húzni a szoba közepén
- így játszanak most.
| | | Jagos István Róbert |
| | | |
Messze, Anyámnak Anyám, nagyra nyisd az ernyőd:
dézsákkal öntik kisarjadt magod.
Ha körüljárnád értem a rámsötétlő erdőt
a rengetegbe törj be: ott vagyok.
| | | Szécsényi Barbara |
| | | |
Dimenziók ...talán a legszebb vers lehetett volna,
mely valaha átcsorgott lelkem ajtaján,
mint ujjaink közt szalad át a víz,
forrás fölött egy forró délután.
| | | Nimród Laboda |
| | | |
A sóhajok hídján Korgó gyomorral, szomjasan,
mind így születünk erre a földre,
hol vérző menedékhez érkezünk el
köldökzsinór-hágcsón: az anyai ölbe.
| | | Nimród Laboda |
| | | |
Caps Lock szerelem - 2009 Ha véget ért egy szerelem
ctr+n?
| | | Nimród Laboda |
| | | |
Az út Te elvittél magaddal az útra,
s csak néztük egymást álmodó szemekkel,
mint kútba néz, ki mélyre nézni mer és kezével krikszkrakszot rajzolgat a porba.
| | | Nimród Laboda |
| | | |
nyomodban járok halálodba rejtem gyermekarcom
tévedéseink időtlen sebek...
| | | Szécsényi Barbara |
| | | |
Családtalan Fenyőillatba bódult az egész város,
az utca köve ugyan hólétől sáros,
de bent gyertyafény játszik az ablakokon,
senki se jár odakünn az utcasoron.
| | | Bódai-Soós Judit |
| | |
Tipp: jeleníts meg véletlenszerű verseket blogodban vagy a honlapodon!
|
Böngésző
Friss
Interaktív
Homokozó
Társoldalak
|
Gyermek
Kövess minket